Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
39 saság kikiáltása után Üllőn a direktórium tagja lett. A proletárhatalom leverése után 6 évi fegyházra ítélték. 1925-ben a Nyomdai Munkások Szakegyletébe került, a Tolna Világlapja Nyomdában dolgozott öt évig. 1931-ben elvesztette állását, majd a Glóbusz Nyomdában sikerült elhelyezkednie. 1941-től 1944-ig a Székesfővárosi Házinyomdában dolgozott. A német megszállás után letartóztatták és Nagykanizsára internálták. Innen június 7-én szabadult, de rendőri felügyelet alá helyezték, így az illegális munkában nem vehetett részt. A felszabadulás után 1945-ben belépett az MKP-ba, s Üllőn a földosztó bizottság elnöke lett. 1945 szeptemberétől 1950-ig községi bíró volt. Munkásmozgalmi múltját 1906- tól ismerték el. 1967-ben bekövetkezett haláláig tagja volt a pártnak. JABLONCAI GYULA Bellény, 1897-1972 Lakatos, az első világháború alatt a haditengerészetnél szolgált, részt vett a cattarói és a polai matrózlázadásokban. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcolt az északi fronton. A munkáshatalom megdöntése után Csehszlovákiába menekült, itt 1921-től az államvasutaknál nyert alkalmazást mint géplakatos. 1923-ban belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Sokrétű pártmunkát végzett s a bécsi döntés után sem szakadt meg kapcsolata az akkor illegálissá vált párttal. Antifasiszta agitációs tevékenységet végzett, röplapokat terjesztett és 1944-ben, amikor a menekülő fasiszta alakulatok aláaknázták a rimaszombati vasúti hidakat, megakadályozta két híd felrobbantását. A felszabadulás után a csehszlovák közigazgatásban dolgozott, majd az áttelepítéssel kapcsolatos feladatok végzésével bízták meg, míg 1948 végén ő maga is Magyarországra települt. Itt azonnal bekapcsolódott az MDP munkájába, de hamis vádak alapján 1952-ben kizárták a pártból. 1956 novemberében belépett az MSZMP-be. A KEB 1958-ban rehabilitálta az igaztalan vádak alól, visszaadva korábbi párttagságát. Utolsó munkahelye a Hunnia Filmstúdió, ahol fűtőként dolgozott és haláláig rendszeres pártmunkát végzett. A munkásmozgalomban 1918-tól vett részt, a pártnak 1923 óta volt tagja. JANKOVITS MIKLÓS Budakalász, 1906-1975 1937 elején testvérbátyjával együtt belépett az MSZDP-be, melynek folyamatosan tagja volt. Részt vett a pártnapokon, Népszava agitációkon, s az egyéb rábízott pártfeladatokat becsülettel elvégezte. A későbbiekben rokkantsága akadályozta a pártmunka végzésében. A budakalászi textilművek segédmunkása volt, innen is ment nyugdíjba. Párttagságát és munkásmozgalmi múltját 1937-től ismerték el.
