Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
36 HLAVÁCS VILMOS Vác, 1910-1967 Asztalossegéd. 1926-tól Csehszlovákiában élt. Itt kapcsolódott be ifjúmunkásként a munkásmozgalomba. Részt vett tanonc-, majd építő'- és földmunkássztrájkok szervezésében. 1940-ben Érsekújváron illegális kommunista tevékenységéért két hónapi börtönre ítélték, majd kilenc hónapra internálták. 1947-ben jött haza. 1948- ban a Nagykovácsi Bánya párttitkára. 1949-ben a SZOT-ban fegyveres őr, 1950-től 53-ig hivatásos tiszt, majd 1956 októberéig a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumban személyzeti előadó. Az ellenforradalom idején a karhatalomban teljesített szolgálatot 1958 decemberéig, nyugdíjazásáig. Párttagságát 1932-től ismerték el. HOLLÓ JÁNOS Cegléd, 1883-1945 Nyomdász, a század első éveiben Aradon telepedett le. Itt lépett be az MSZDP-be. Előbb Kaposváron, majd Újvidéken lett szociáldemokrata pártfunkcionárius, illetve a Munkásbiztosító tisztviselője. 1918 őszén a polgári demokratikus forradalom egyik helyi irányítója Újvidéken. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Zalaegerszegen lett a városi, majd a megyei Intéző Bizottság tagja. Küldöttként részt vett a Tanácsok Országos Gyűlésén, beválasztották a Szövetséges Központi Intéző Bizottságba. Az ellenforradalom uralomra jutása után három évi börtönre ítélték. 1921-ben kiszabadult. Az MSZDP vezetősége Debrecenbe helyezte párttitkárnak. Tizenhárom éven keresztül volt Debrecenben a Szociáldemokrata Párt funkcionáriusa. 1944-ben a német megszállás után a fasiszták elhurcolták, a dachaui koncentrációs táborban vesztette életét 1945 februárjában. HOLLÓS JÁNOS (Hanyecz) Magyar-Pécska, 1904—1978 Cipészsegéd. 1919-ben tagja lett Orosházán az Itjúmunkások Országos Szövetségének. Tizenöt éves korában önként csatlakozott a Vörös Hadsereghez, majd részt vett az algyői harcokban. Az 1920-as években — mint rendezetlen állampolgárságú személy — Magyarország és Románia között hányódott. A 20-as évek második felében Bukarestben élt, szervezett munkásként dolgozott, részt vett bérharcokban, sztrájkok szervezésében, bizalminak is megválasztották. 1929-ben újra Magyarországra szökött, s végül sikerült megszereznie a magyar állampolgárságot. 1940-ben családjával együtt Budapestre költözött és 1942- ben belépett a Bőripari Munkások Szakszervezetébe. Üzemi bizalmi lett, majd a Szervező Bizottságnak is tagjává választották. Részt vett a Vörös Segély munká
