Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
31 GUBA PÁL Mezőkövesd, 1921 — 1977 Mezőgazdasági munkás. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. 1946-ban szüleivel Pilisborosjenőre települt, ahol juttatott földön gazdálkodtak. Itt jelentős szerepe volt az MKP szervezet megalakításában, annak szervezőtitkára lett. A két munkáspárt egyesülésekor, 1948-ban a pilisborosjenői MDP- szervezet titkára. 1948 őszén 10 családdal megalakították a termelőszövetkezetet, melynek elnöke lett. 1949. május 15-től függetlenített pártmunkás volt. Előbb a Szentendrei Járási Pártbizottság szövetkezeti felelőse, majd még ez év augusztusától a Nagykátai Járási Bizottság titkára. Ezt követően a Budai-, az Aszódi-, majd a Szentendrei Járási Pártbizottság első titkára volt. 1961-től 1976 decemberéig dolgozott a Monori Járási Pártbizottság első titkáraként, ahonnan korengedménnyel — megromlott egészségi állapota miatt — nyugdíjba ment. 1966-tól az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja volt. GYENES LAJOS Vámosmikola, 1892—1944 Az I. világháborúban az orosz fronton harcolt, hadifogságba került, majd internacionalistaként részt vett a Vörös Hadsereg harcaiban. 1918-ban hazatért. A Tanácsköztársaság idején vöröskatonaként harcolt. 1944-ben baloldali magatartása miatt a németek elhurcolták, további sorsa ismeretlen. GYETVAI JANOS Szentlőrinckáta, 1889—1967 Újságíró. Szegény paraszti családból származott, középiskolai tanulmányait befejezve belépett az MSZDP-be és tagja lett a Galilei Körnek. 1911-től a Népszava munkatársa, az első világháború utolsó éveiben részt vett az antimilitarista mozgalmakban. Az őszirózsás forradalom éjszakáján egyike azoknak, akik az MSZDP vezetőinek megkérdezése nélkül mozgósítják a munkásságot, s így biztosítják a forradalom győzelmét. A Tanácsköztársaság idején válik kommunistává. Dolgozik a Belügyi Népbiztosságon és szerkeszti a Vörös Katona című lapot. A proletárhatalom megdöntése után emigrál Csehszlovákiába, onnan a szerbek által megszállt Pécsre, majd Németországba, illetve a 20-as évek derekán az Egyesült Államokba kerül. Mindenütt újságíróként, lapszerkesztőként tevékenykedik, s mindenütt részt vesz az illető országok kommunista pártjainak és a magyar forradalmi emigrációnak a munkájában. 1946 tavaszán tér haza. Először Baranya megye főispánja, majd diplomata, végül visszatér hivatásához, mint újságíró dolgozik. Fordulatokban gazdag életét memoárban is megörökítette. Budapesten hunyt el.