Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
20 1916-tól az Albertfalvai Repülőgépgyárban dolgozott, ahol főbizalmi lett. A háború utolsó időszakában Aszódra ment, a Lloyd Repülőgépgyárba, ahol ugyancsak főbizalmi lett. A KMP megalakulása után tagja lett a pártnak. Jelentős szerepe volt abban, hogy 1918 végén az aszódi MSZDP-szervezet csatlakozott a KMP-hoz. Az aszódi járás községeiben szervezte a kommunista csoportokat. 1919. március 18-án ő vezette a Lloyd gyári munkásokat, s a környező falvak nincstelenjeit a nagykartali Schossberger-uradalom köztulajdonba vételére. A Tanácsköztársaság kikiáltása után tagja a községi és a járási direktóriumnak, küldöttként részt vett a Tanácsok Országos Gyűlésén. Megválasztották a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagjának. A Tanácsköztársaság megdöntése után Bécsbe emigrált, majd Németországban, Luxemburgban dolgozott, ahol kapcsolatban volt az ottani munkásmozgalommal. Luxemburgtól — itt öt évig dolgozott - kiutasították. 1926-ban jött haza, de elfogták, fél évet ült börtönben. Szabadulása után az Egyesült Izzóba került, ahol bekapcsolódott az MSZDP és a szakszervezet munkájába. A felszabadulás után a szakszervezet javaslatára az Iparügyi Minisztériumba került, később a Hűtő- és Kompresszorgyárban, majd az Egyesült Izzóban dolgozott. A pártnak haláláig tagja volt. CSILLAG ZSIGMOND Abony, 1844-1910 Orvos, szociáldemokrata politikus. Tanulmányait Debrecenben, majd Pesten végezte. Diákként részt vett az 1863-as lengyel felkelésben. Egyetemi tanulmányait befejezve állást vállalt a Betegpénztárnál. Ez az első, munkások által teremtett szociális intézmény bázist jelentett a kibontakozó munkásmozgalom számára i\ Itt vált a humanista orvos a munkások ügyének elkötelezettjévé, bár a tudományos szocializmus eszméit nem tette magáévá, s holtáig megmaradt reformernek. A szocialista mozgalomban 1876-tól vett részt, Frankel oldalán küzdött a legális munkáspárt létrehozásáért. 1880 és 1889 között a Magyarországi Általános Munkáspárt elnöke, a párt képviseletében többnyire ő tárgyalt a parlamenti ellenzék politikusaival. Frankel Leó letartóztatása, majd emigrációja után a párt osztályküzdelmét mérsékelt irányba vezette. A mérsékelt irányzat 1889-es átmeneti vereségét követően bekapcsolódott az MSZDP szervezésébe, az első május elsejei gyűlés szónoka és küldött a párt 1890-es kongresszusán. 1893-tól a Betegpénztár főorvosa, 1901-től a főváros törvényhatósági bizottságának tagja. Gyógyíthatatlan betegsége miatt 1910-ben öngyilkosságot követett el Budapesten. DARNYIK JÁNOS Galgahévíz, 1902—1930 Építőmunkás, állványozó. Az 1930. szeptember 1-i általános sztrájk és tüntetés hősi halottja, a felvonuló munkásokra leadott rendőrsortűz áldozata.
