Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
14 BISCHOFF MÁTYÁS -1919 A proletárdiktatúra idején feleségével együtt Alsógödön élt, ahol részt vett a helyi közellátási gondok megoldásában. Szervezte a községben a május 1-i felvonulást, agitált, szavalókórust és ifjúmunkás énekkart szervezett. A Tanácsköztársaság leverése utáni napokban a fehérterror áldozata lett, menekülés közben feleségével együtt bestiális kegyetlenséggel megölték Vácon. BLÁZSIK JÓZSEF Csongrád, 1895—1974 Agrárproletár szülők gyermeke. Kitanulta a szabó mesterséget. Az I. világháború alatt katona volt. 1918 őszén szaktársaival együtt megkezdte a szabómunkások szervezését Csongrádon és Szentesen. A Tanácsköztársaság idején vöröskatona volt. Részt vett az északi hadjáratban, majd a tragikus végű tiszai offenzivában. Román fogságba került. A kiskunfélegyházi intemálótáborból 1920 tavaszán szabadult, Budapestre érkezvén belépett a Szabómunkások Szakszervezetébe és az MSZDP-be. 1922-től 1924-ig Franciaországban élt, részt vett a CGTU és a magyar kommunista emigráció tevékenységében. Hazatérve folytatta munkáját az MSZDP-ben és a szakszervezetben, valamint a Stromfeld Aurél vezette Rendező Gárdában. 1924-ben lett a KMP tagja. 1928 után szabó iparjogot váltott és bedolgozó kisiparos lett. 1936-tól rendőri felügyelet alatt állt és 1943-ban, mint megbízhatatlantól megvonták iparjogát. Részt vett 1944-ben az ellenállási mozgalomban. Háborúellenes lapokat terjesztett. A felszabadulás Törökbálinton érte, társaival együtt azonnal megkezdte a párt szervezését. 1945 márciusától a MKP Budakömyéki járás vezetőségi tagja, majd titkára. 1947-től 1960-ig, nyugdíjazásáig különböző kisipari szövetkezetekben tevékenykedett beosztottként, vagy vezetőként. Párttagságát 1924-től, munkásmozgalomban való részvételét 1919-től ismerték el. BODA KÁLMÁN Üllő, 1910-1976 Hat elenjit végzett, majd lakatos szakmát tanult. 1929-től vett részt a munkásmozgalomban, Üllőn az MSZDP helyi szervezetének volt pénztárellenőre. Ugyancsak ezidőtől kezdve tagja lett a KMP-nek, ahol sejtösszekötőként tevékenykedett. Részt vett az agitációs munkában, jelszavak festésében, a Vörös Segély munkájában. A felszabadulás után a Kőbányai Gyógyszerárugyár dolgozója volt 1970-ig, amikor nyugdíjba került. Munkásmozgalmi múltját 1929-től, párttagságát 1933-tól ismerték el.
