Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
113 ZWIKL JÓZSEF Budapest, 1897—1970 Géplakatos. A munkásmozgalomban 1914-től vett részt, mint az MSZDP és a vasas szakszervezet tagja. 1918 végén csatlakozott a KMP-hez. A Tanácsköztársaság idején vöröskatona volt. A 20-as évek elején bizalmi, majd főbizalmi a Schlick-Nicolson gyárban, tagja a szakszervezet szervező bizottságának, vezetőségi tagja az MSZDP angyalföldi pártszervezetének. Az illegális KMP tevékenységében 1922-től vett részt és a legális mozgalomban baloldali ellenzéki magatartásával vált ismertté. Részt vett az MSZMP megalakításában és vezető szerepet játszott annak tevékenységében. Ezért, valamint illegális tevékenységéért több ízben letartóztatták és elítélték. A 30-as évek első felében a szakszervezeti ellenzéki mozgalomban dolgozott, tagja volt az ESZE vezetőségének, emiatt ismételten bíróság elé került. A 30-as évek végén kapcsolatba került az újjászerveződő párttal, ezért ismételten letartóztatták és elítélték, összesen nyolc ízben került rendőrkézre és mintegy két és fél évet töltött börtönben. A német megszállás után részt vett az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után Pest megyében végzett pártmunkát, 1948-tól 1956 áprilisi nyugdíjazásáig gazdasági területen töltött be különféle tisztségeket. Az ellenforradalom idején fegyverrel védte a munkáshatalmat, majd lakóhelyén, Budaörsön részt vett a párt újjászervezésében. Haláláig tagja volt a községi pártszervezet vezetőségének. ZSEMBERY GYULA Kecel, 1865-1941 Asztalossegéd, majd önálló kisiparos. A századforduló idején kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. 1913-ban hazatelepült Magyarországra, Nagykőrösre és újra az asztalosmesterséget folytatta. Sok tapasztalattal rendelkező, több nyelvet ismerő, világlátott ember volt. Az első világháború idején katonai szolgálatot teljesített. 1918 novemberében tért haza Nagykőrösre, ahol a helyi nemzeti tanács tagja lett. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a direktórium elnökévé választották, a Megyei Munkástanácsnak és a Tanácsok Országos Gyűlésének is tagja volt. A munkáshatalom leverése után a kecskeméti királyi törvényszék négy hónapi fogházra ítélte. Szabadulása után Kiskunhalason folytatta az asztalosmesterséget, majd Hejőpapira költözött, ahol egyik rokonának gazdaságát vezette. A munkásmozgalommal a kapcsolata megszakadt.
