Szabó Alfréd (szerk.): Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Cegléden 1945-ig. Részletek a város politikatörténetéből (Cegléd, 1979)
I. Agrárszocilaista mozgalom és Cegléd
A helyi sajtó és a szociáldemokrata pártsajtó élesen támadta Várkonyit. A helyi hatalmi szervek — joggal — attól tartottak, hogy Cegléd lesz az alföldi munkásmozgalom központja és ennek megakadályozására egyre erőteljesebb rendőri intézkedések megtételét követelték. A párt alakuló kongresszusán 123 helységből 239 küldött jelent meg. Zömmel a Viharsarokból érkeztek, de számosán képviselték Bihar, Hajdú, Pest és Szolnok megyét. A „Kongreszus” című cikk a „Földmívelő” 1897. évi szeptember 3-i számából A Független Szocialista Párt ceglédi alakuló kongresszusa azért jelentős nemcsak a Várkonyi-párt, hanem a mezőgazdasági proletárok és szegényparasztok mozgalmának egészére vonatkozóan is, mert e kongresszuson született első ízben határozat a földosztásról. A „Ceglédi földosztó határozat” néven ismeretes követelés az alábbiakat tartalmazta: 10