Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)
Előszó
Jegyzet 1. T. M.: »Életpályám«, megjelent, mint Táncsics Mihály Művei IV., V., VI., VII. kötete. Kiadta a Központi Táncsics Bizottság, mely T. életében alakult, az 1870-es évek második felében, hogy »a sorsüldözött írót agg napjaira gyámolítsa.« Az iparos-osztályból álló 19 tagú bizottság felhívást bocsátott ki a nemzethez, T. M. összes művei »érdekében«, hangsúlyozva, hogy T. életpályája, kora, »egy alvó nemzet újjászülotési processzusa.« Az »Életpályám« utolsó kötete 1885-ben jelent meg, egy évvel T. halála után. A művet »kevéssel rövidebbre vette, a helyenként széles fejezetek lényeges mondanivalóit kiemelte, vagyis o méltatlanul olfoledett munkát hű figyelemmel újraolvasta« Szeremlei László s ebben a formában Lepage Lajos Könyvkereskedés adta ki Kolozsvárott. (Évszám nélkül.) 2. A budai bognár-céh tagjai között szerepel Stantsits János, akinek 1823 június 10-én adták ki a mesterlevelet. T. M. önéletírásában nem emlékezik meg róla. 3. Jenny Alajos, arckép, miniatűr és történeti festő, a Hatvani-utca 540. számú házban lakott. (V. ö. J. A. Dorffingor : Wegweiser, Pesth, 1827.) 4. Boráros János, 1785 : városi tanácsos, 1790 : városbíró, 1803—1807 és 1827—-1829 helyettes (surrogirter) polgármester. Meghalt 1834. (V. ö. Schmall Lajos: Adalékok, Bp. 1899.) 5. Rosier Kristóf, a Vereinigte Ofner-Pestor Zeitung szerkesztője, a budai várban lakott, saját házában, Landhausgasse Nro. 121. (V. ö. Franz Schanis Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Post in Ungern. Pest, 1821. Továbbá Dorffinger : Wegweiser.) 6. Eggenberger József könyvkereskedése a Podmaniczky-házban volt, a Ferencrendi Barátok Terén, 436. sz. alatt. 7. Az 1831-ben pusztító »ázsiai kolerában« Pesten 3700, Budán 2400 lakos betegedett meg. Ebből meghalt Pesten 1911, Budán 1240 lakos. (V. ö. Dr. A. Jankovich : Pesth und Ofen mit ihren Einwohnern, besonders in medicinischer und anthropologischer Hinsicht. Ofen, 1838.) 8. Gr. TefefcúS'ámfor, akinek költői kastélyában Petőfi J libájával amózesheteket töltötte. 9. Seeber (Széber) Károly, 1810 : kancellista, 1819 : tanácsos és kapitány, 1829 : polgármester. Meghalt: 1838. (V. ö. Schmall: Adalékok.) 10. Seidel Teréz, T. M. életírása szerint, mostoha körülmények között, nyomorúságban született. Embori gondviselés nélkül nőtt fel. Lelmer Ignác városi hivatalnoknál (aki Schmall szerint diumista, járuló, később kamarási segéd volt) mint szolgáló, szakácsnő, szobaleány, dajka keresto a kenyerét. Az csketést — T. M. adatait említvo — Steinbach, Pest-Józsefváros plébánosa végezte. T. a névre nyilván rosszul omlékezett, mert a józsefvárosi plébános ebben az időben Sehönbach József. I 1. Révész Mihály »Táncsics Mihály élete és kora« c. munkájában (Bp. 1942.) írja erről az útról : »Gyors út Brüsszelen át, rohanás Páris felé... Páris! Paris és Cabet, a szocialista, akiről már annyit hall és olvas Pesten! Izgalmakkal teli az élt a határtól Páriáig.. . Magyar munkások közé jár és boldog, büszke, mert azt hallja, hogy ezek az idegenbe került magyar munkások dolgoznak, becsületet szereznek a magyar névnek.« 12. Népkönyv. írta: Stancaics Mihály Lipcsében, 1846. Keil Emészt és társánál. Belső címlapon: Polgári Katekizmus a nép számára. írta: Stancsics Mihál. 13. Táncsics később maga azt írja, hogy Tóth Lőrinc jelentette fel. 14. Börtönének ablaka az utcára —- jelenleg Werbőczy-, akkor Bécsi-kapu-utcára - nyílott. V. ö. »Gyásznapok Emléke Levelekben« 1847. május 31. keltezéssel : »Korán reggel a szokottnál nagyobb zaj hangzott be ablakomon.. . Egész családok mentek a budai hegyekbe mulatni, mert hiszen vasárnap való.« 16
