Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)
Előszó
J egyzet 1. ösz-utca: 1887 óta Szentkirályi-utca. 2. A Károly-kaszárnya eredetileg az invalidusok és hadastyáiiok otthona volt. Tervezője és építőmestere Fortunato de Prsjti (1682 körül-—1738) kezdő munkája után Anton Erhard Martinelli (1684 v. 1686—1708), aki csak napszámosokat és megfelelő iparosokat talált Budán az építkezéshez, éppen azért a művészi kiképzéshez Becsből szerződtetett mesterembereket. A pesti szerviták naplókönyve szerint 1716 augusztus 2-án helyezték el az Invalidus-ház alapkövét. 1727 decemberében vette át Martinelli a munka irányítását. Módosított terve alapján épült tovább az Invalidus-ház, melyből 1783-ban, II. József rendeletére Nagyszombatra szállították az invalidusokat. Helyükbe gránátosokat költöztettek az épületbe. Az ezernyolcszázas évek elején neve Károly-kaszárnya. 1848-ban itt nyomták a »Kossuth-bankót. A főváros 1894-ben megvásárolta a katonai kincstártól városháza céljaira. (V. ö. Schoen Arnold: »A budapesti központi városháza, Budapest székesfőváros várostörténeti monográfiái, Bp. szkfv. kiadása, 1930.) 3. Györffy Gyula (1858—1907) kriminalista-ügyvéd, képviselő. »Tíz év a magyar parlament történetéből« c. munkája 1905-ben jelent meg. 4. Zsedényi (Pfannschmidt) Ede (1804—1879) politikus, képviselő. Az 1839—1840-es országgyűlésen a kormánypárt vezére. Konzervatív felfogásából kiábrándulva, 1848-ban az alkotmányosságért küzd. A kiegyezés után Andrássy, Deák politikáját támogatja. 5. Gsemátony Lajos (1813—1901) a szabadságharc alatt Kossuth Lajos titkára, 1867-ben, az amnesztiarendelet után tér haza az emigrációból. Később mint képviselő és publicista, Tisza Kálmán híve. 6. Bp. szkfv. Levéltárában. 7. Táncsics ezt maga írja, de a kölcsönfolyósítás nyomát megtaláljuk a Pesti Hazai Első Takarékpénztár könyveiben is. 8. Bp. szkfv. Levéltárában. 9. Érdemes feljegyezni, hogy munkánk során hányféle formában találkoztunk T. nevével: Stansics, Stánsits, Stansieh, Stancsics, Tansits, Tantsits, Tancsits, Tantsics, Dancsics, végül Danzsizs. Csak a kirívóbbakat hagytuk meg eredeti ortográfiával, annak bizonyságául, hogy a hivatalos hatóságok legtöbb esetben még T. nevét sem tudták helyáénjeírni. T. egyébként sosem magyarosította meg a nevét, az anyakönyv szerint haláláig Stáncsics maradt. A Táncsics név önkényesen felvett, ű. n. írói neve.. * 10. Bp. szkfv. Levéltárában. fej'" 11. Bp. szkfv. Levéltárában. 12. Népfelség. Budapest. Politikai hetilap. Szerk. és kiadta Szini Károly. Megjelent hetenként egyszer, kis % íven, 4-rét. Ára egy évre 2 frt. Keletkezett 1872 január 1-én. Megszűnt 1872 július 30. (V. ö. Szalády: A magyar hírlap-irodalom statisztikája 1780—1880-ig.) 13. Egy példányt a Fővárosi Könyvtár gyűjteménye őriz belőle. Egyébként T. az »Életpályám« IV. kötetében is ismerteti. 14. Jd. Andrássy Gyula gr. (1823—-1890) nevével már találkoztunk e munkában. Egyiko volt azoknak, akik tiltakoztak az Aldunapart beépítése ellen, a bécsi Királyi Kancelláriához beadott felterjesztésben. 15. Bp. szkfv. Levéltárában. 16—-17. Bp. szkfv. Levéltárában. 18. V. ö. Lestyán Sándor: »Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841—-1941«. 82
