Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)

Előszó

Az »Arany Trombita« 1869 április 10-én megjelent 13. számában részletesen foglalkozik az ítélettel. E szerint »Seyffert úr« — azaz Seyfert Ede királyi ügyész, aki a vádat képviselte — már a tárgyalás előtt hangoztatta, hogy »Táncsics igen veszedelmes ember, jó lesz őt bepörölni«, az pedig, hogy Táncsics szemét megoperálták és a műtét sikerét a lapok közölték »sokkal nagyobb veszélyt jelentett minden jobboldali embernek — mennyivel inkább a királyi ügyek igazgatójának, minden hajszála égnek állt — mintsem csak úgy könnyen el lehetett volna nézni.« E cikk szerint Táncsics »pörbefogása« a műtétutáni napon történt, a tárgyalást a műtétutáni harmadik napra tűzték ki. Táncsics a kórházban feküdt s mozdulnia sem volt szabad, mikor az idézést kézbesítették neki s annak értelmében másnap reggel 9 órára kellett megjelennie a fenyítő törvényszéknél.26

Táncsics táborában akadtak, akik azt szerették volna, ha az író kegyelemért folyamodik. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter27 is ezt javasolta. »De az ősz férfiú, ki nem folyamodott akkor, midőn 15 évre Ítéltetett el, azt most sem tette« — írja a »Magyar Újság«, majd azt idézve, az »Arany Trombita« is.

A főváros az ítélet kézhezvétele után nyomban intézkedett, hogy Weinberger István város-gazda gondoskodjék »letartóztatási helyiségről« és Thaisz Elek főkapitányt is értesítette.28

Táncsics az »Életpályám« IV. kötetében azt írja, hogy harmadik fogságát március 24-én kezdte meg, a »lipót-utcai börtönben«.29 Ezek szerint tehát két nappal előbb, mint a halasztás értelmében kellett volna. Azt is közli, hogy a 100 pengő pénzbüntetést Jókai fizette ki helyette, egy forint hiányával, hogy Táncsics őt adósának tekinthesse.

Az »Arany Trombita« kálváriája ezzel még nem ért véget. Táncsics nem adta fel a lapot, küzdött érte, harcolt hasábjain, míg »egyrészről a szembaj okozta kínok, másrészről a politikai üldöztetés kényszerítették a megszüntetést — írja emlékezéseiben. Egy évig tartott életpályája.« 1869. június 10-én bemutatta a Városnak a lap-biztosíték letételéről szóló hivatalos nyugtát.30 Még mindig úgy találták, hogy 315 forint hiányzik a biztosíték teljes összegéből. A fizetésre három nap haladékot kapott.31 Táncsics a 315 forint elengedését kérvényezte, inkább csak azért, hogy húzza az időt, míg a hiányzó összeget elő tudja teremteni.32 1869 szeptember 22-én aztán a város jelenthette a belügyminiszternek és a magyar királyi ügyek aligazgatójának, hogy az »Arany Trombita« lapbiztosítékának »végleges elfogadására« határozatot hozott.33 November 12-én keltezve Táncsics még közölte a helyettes-68