Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)

Előszó

találta rendkívül sérelmesnek, mert meghallgatásuk nélkül történt, de mint kiemelik : »érdekeink, annyi éveken által gyakorlattal is megerősített jogaink, de sőt vallásunk szabad gyakorlásába is ütközik.« Amikor az egyház »koncessziót« nyert a templom építésére a várostól, abban ki volt kötve, hogy a templom épülete »a szabad Dunára szolgáljon.« Ennek megvolt a maga »helyes« oka, amint azt a beadvány hangsúlyozza : »Vallásos szertartásainkat egész kiterjedésükben hogy gyakorolhassuk s illetőleg úgy Istenünk, mint Fejedelmünk iránti tiszteletünket kellőleg dicsőíthessük, vannak oly szertartásaink, melyeket a szabad Dunánál, illetőleg az arra nyíló főbejáratnál szoktunk végezni, vannak ünnepi alkalmak, amikor az Egyházunk és Duna között eső térségen katonaságot és mozsárágyúkat felállítani és úgy Isteni tiszteletünket, mint Felséges Fejedelmünket is keleti szertartásainkhoz képest üdv- és mozsárlövésekkel szoktuk dicsőíteni.« A felterjesztés, — melyet Sacelláry D. György első gondnok, Sztupa György másodgondnok és Haris Sándor jegyző írt alá — ezekkel a szavakkal végződik : »Hisszük és reményijük, miszerint a Magyar Királyi Nagyméltóságú Helytartó Tanács igazságos és méltányosnak is fogja találni, hogy a sokszor említett térség továbbá is beépítetlenül, szabadon és vallásos szertartásainkra ez után is szolgaimul maradjon, a minek is elhatározásáért és az e részben szükségelt intézkedések megtételéért alázattal esedezünk.«

A tiltakozások és ellenvélemények ilyen áradatában ült össze 1864 június 18-án Krászonyi József főpolgármester elnöklete alatt, Alkér Antal tanácsnok, Wallandt Henrik magyar királyi építési főfelügyelő, Mihalik János magyar királyi építési főfelügyelő, Reitter Ferenc magyar királyi főmérnök, Szumrák Pál városi főmérnök, Hild József építész, dr. Henszlmann Imre, Preiszner József, Zsigmondy Vilmos, Emmerling Károly, dr. Grosz Ferenc, Clark Adám építész, Cserhalmy Ferenc városi számvizsgáló, Fleischl Dávid, Wiesner Gyula ácsmesterek s Andreánszky Zsiga tollnok jelenlétével a Dunapart-építési bizottmány, hogy a Kancellária és a Helytartótanács részéről leküldött felszólamlások ügyében határozzon. Az ülésről felvett jegyzőkönyv25 18 sűrűn írt oldal és pontról-pontra veszi az említett beadványok érvelését az építkezés ellen. Ugyanakkor pontról-pontra cáfolja azt, legnagyobb részüket egyszerűen »szóvirágok«-nak mondva. Csupán a pénzügyi megoldás körül látszik, hogy a »bizottmány« tagjai nem osztották a tanács álláspontját, legalábbis nem merték vállalni a pénzügyi felelősséget. Erre vonatkozóan a jegyzőkönyv így szól: »Hátra volna még a főkérdés, tudniillik a pénzbeli ügy. Azonban a Duna-55