Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)
Előszó
Először. A budai dunapartot a császárfürdőtől a Gellérthegy tövéig fával beültetve, sétánnyá kellene átvarázsolni. Másodszor. A Rudas- és Rácfürdőket az államnak kellene átvennie, hogy abban az ország minden részéből jövő, szegényebbsorsú betegek különbség nélkül, egészséges lakszobát jutányos díjért kaphatnának. Ez intézetben 7-—8 száz lakszobának is kellene lennie. A természetnek ez adománya ilyképen fordítva használatra, kimondhatlan nagy jótétemény volna kevésbé vagyonosok sokaságára nézve, ha meggondoljuk, hogy most e fürdők táján (ideértve a Sáros-fürdőt is) a betegek lakást vagy épen nem, vagy csak rondát, egészségtelent s drága áron kaphatnak, akkor az egészséges lakok, szobák, rendelkezésekre állván készen, a dunaparti sétán az üde tiszta levegőt szívhatnák, s az egész városnak szépségeit megtekinthetnék, mert a jutányos lakás kedvező körülményként szolgálna arra, hogy a fővárosban hosszabb ideig tartózkodhatnának, megbecsülhetlen áldásként áradna az idezarándokló betegek nagy tömegére. Harmadszor. Minden egyebet mellőzve, csupán egy varázspontot akarunk Budán kijelölni, ez lehet oly csoda mágnes, mely a föld minden részéből vonzza magához nem a vasat, hanem aranynyal tele erszényeket s a varázspontot e három intézkedés teremtendi, tudniillik : fürdő, borcsarnok és magas sétány : de ezeket egyenként lássuk, melyek egymást egészítik ki s oly egységet, háromságot, vagy hármas egységet képeznek, mit a világ nem titoknak,, hanem igen természetes^valóságnak, mintegy a magyar nemzet bölcseség-kövének fogna tartani. A Császárfürdőt a szomszéd Lukács-fürdővel az államnak kellene átvennie, a Margitszigetet (a kisebb szigettel összeragasztva) e fürdő részéül kellene határozni. Pestet Budával itt olymódon kellene összekötni, hogy a híd a Margitsziget csúcsát érintené, hová e hídról le lehetne lépni. Most már magától értetik, aminek következnie kell, tudniillik a két fürdő helyiségén egy oly épületet kellene emelni, milyet magyar ember esze s keze képes. A fürdővel kapcsolatban, vagy legalább tőszomszédságában, a hegy alá, szinte az államnak oly pincét kellene építtetnie, melybe egy millió akó bor megférne s hazánknak minden legjobb minőségű, legnemesebb boraiból, hamisítatlan állapotban s minden fajnak húsz-harminc évesnek kellene lennie. A pincetorkolatával egyben a Dunára néző homlokzattal oly borcsarnoknak kellene lennie, melynek külső nagyszerűsége méltókép jelentené az épület belsejének világhírű tartalmát. E pince és csarnoka lehetend a magyar bornak legnevezetesebb piaca. É pince leendene Magyarországnak legdúsabb aranybányája.
