Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)

Előszó

partja pedig nyomorú angolos, törpe tekervények helyett felséges erdőszakaszokkal közben rétekkel pompáskodik; tehát, mit emberi kéz- és művészet teremteni képes, csupán csatorna által elválasztva, összeér nagy természetnek dús növényzetével; midőn az ember a szép palotákból álló utcák végére ér és maga előtt a természetet nagyszerű pompájában kitárva látja : olyszerü kéj gyönyör leend, mit leírni egy halandó sem volna képes.

Negyedszer. A város talaját olyformán kellene kiegyenlősíteni, (nivellírozni), hogy a felső kikötőnél kezdve magasabb lenne s a déli kikötő felé kissé lejtőssé válnék, hogy a földalatti vagy árnyékszéki csatornáknak esése volna s a tartalmukat könnyen kiomlaszthatnák és pedig e szerint nem a város közti Dunába, hanem a városon alul. A kikötők és csatornák ásatása azért (habár eleinte nem is egészen elkészítve) válhat minél előbb szükségessé, mert a medrekből kihányt földtömeg szolgálhatna a város talajának nivellírozására, az alantabb fekvő helyek feltöltésére.

Ötödször. Mind a Dunára, mind a csatornákra zárgátakat kellene építeni, két nagy okból, először azok segélyével a dunavizet az árnyékszék-csatornák nyílásaiba lehetne vezetni, hogy azokat, amidőn szükséges, kimossa ; másodszor a város földszínére lehetne bocsájtani s lejtősségénél fogva az utcákat lemosná, a rondaságtól megtisztítaná.

Hatodszor. Nagy jutalmakkal a hazai és csupán hazai gépművészeket arra kell serkenteni és ösztönözni, hogy oly vízipuskaféle géperőműveket találjanak fel, mik mozgók lévén, a Dunán a csatornákon föl-alá járva, általuk a városrészeket tetszés szerint meg lehessen öntözni; a dunavizet bőséges esőként árasztanák mindenüvé kellő távolságra. Az ily féle erőművek feltalálói rendkívül nagy jutalmakat érdemelnek, mert azok, ha már egyszer fel vannak találva, az országnak minden folyóján alkalmazva hasznot, áldást árasztandanak, tehát a méltó jutalmakat csak közösen tehetik, ország és fővárosi hatóság, majd amikor ideje elérkezendett. De addig is a magyar Akadémia és ló verseny egy let, véleményünk szerint igen üdvösen cselekednék, ha egyévi minden jutalomdíjakat e nagy célra fordítanák, mely kamatozva a leendő díjösszegnek eleve mint egy magvát képezhetné. Ezenkívül a városi hatóság a következő intézkedést léptetheti életbe : minden külföldi művész, kötéltáncos s bármely komédiás is, ha Budapesten előadást kíván tartani, az elsőnek egész jövedelme a fentebbi összeghez csatoltassék, így adóztatván meg a főváros szépítésére.

Hetedszer. Magát az építkezést s különösen a belváros szabályszerű új ráépít tetését illetőleg kevés mondanivalónk van, mert ez a

32