Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Dunától a Galga mentéig, Gödöllő vidéke

rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator. A megváltó keresztjének tö­vében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. A hat szo­borból Szűz Mária és Szent János szobra eredeti. Mária Magdolna szobra 1827-ben készült. Az épület üreges belseje vörös márvánnyal burkolt víz­tározó. A Pazsaki forrásból vezették ide a vizet, később, a forrás eliszapo­sodása után pedig a Hattyús-tóból - gőzgép segítségével. A Nagy Sándor ház (Kőrösfői u. 36.) az 1901-1920 között Gödöllőn működött művésztelep műteremházai­nak egyike. A telep alapítója az 1901 - ben ideköltözött Kőrösfői Kriesch Ala­dár. Itt élt és dolgozott az alapítón és a ház tulajdonosán kívül Sidló Ferenc, Toroczkai Wigand Ede, Rémség Jenő. Ismert közös alkotásaik: a Marosvá­sárhelyi Kultúrpalota dekorációja, a budapesti Lipótmezei Kápolna, a te­mesvári Papnevelde, a velencei ma­gyar kiállítási pavilon díszítése. Az egykori művésztelep akkor Erdő utcai (ma Kőrösfői utca) házai közül négy maradt fenn: a szövőműhely (Kőrösfői u. 47.) Kőrösfői Kriesch Aladár háza (Kőrösfői u. 28.) az erősen átalakított Belmonte-ház (Kőrösfői u. 34.) és a Nagy Sándor ház. Remsey Jenő 1929-ben épített házát (Kőrösfői u. 9.) emléktábla'jelöli. (A házak csak kívül­ről tekinthetők meg.) Az isaszegi csata emlékműve (Dó­zsa György u. 35.) az 1848-49-es sza­badságharc tavaszi hadjáratának, az 1849. április 6-án zajlott isaszegi csa­tának emlékét őrzi. A Görgey Artúr ve­zette magyar sereg egyik legemlékeze­tesebb győzelmét aratta itt. A csatában elesett honvédek egy részét Gödöllőn temették el. Emlékükre állították fel a temetőben Szász Gyula szobrászmű­vész alkotását 1899-ben. Az evangéli­kus templom (Petőfi tér) 1929-1931 között épült. A település lakosainak már 2%-a evangélikus volt a XVIII, század végén, akik akkor a domonyi gyülekezethez tartoztak. A Petőfi-szo­­bor annak emlékére készült, hogy Petőfi Sándor többször járt Gödöllőn barátjánál, Erdélyi Ferenc református lelkésznél. Nála ismerkedett meg a Grassalkovich uradalom jószág­kormányzójának leányával, Med­­nyánszky Bertával, akinek a kezét megkérte, de kosarat kapott. Med­­nyánszky Bertához írt verseit a Szere­lem gyöngyei című ciklus tartalmazza. A reformátusok korábbi temploma 1657-ben épült, de azt 1. Grassalko­vich Antal, a kastély építése miatt 1744-ben lebonttatta. Az új, barokk stílusban épült református templomot (Szabadság tér 9.) 1745-ben szentelték fel. A hagymasisakos homlokzati kö­zéptornyát 1801-ben három méterrel megemelték. Karzata és mennyezete eredetileg festett volt és faragással dí­szített fából készült. Az idők során el­­korhadt faszerkezetet az 1912-es felújí­tásakor betonra cserélték. A Gödöllői Városi Múzeum (Szabadság tér 5.), a műemlék jellegű egykori Hammy kúriában működik. 1662-ben építtette Gödöllő akkori földesura. Hanway Ferem. Az épület mai formáját a KOLLÉGIUM Agrártudományi Egyetem 2105 Gödöllő Páter K. 1. Olcsó Szállás Tel.: 28/330-183, 310-200 Fax: 28/310-804 XVIII, századi Kálvária az Erzsébet parkban m DUNÁTÓL A OALOA i'/UNl's'ilG, OÖÜÖU.Ő VI0:';[

Next

/
Oldalképek
Tartalom