Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Csepel-szigettől a Kiskunsági-homokhátig
“magas”, 100-150 m-es domboldalakra. ügyanakkor a Duna áradásai Taksony - Dömsöd között, a Csepelsziget Ráckeve alatt fekvő területein termékeny iszapot terítettek el, amelyen dúsfüvű legelők alakulhattak ki. Az Ócsa-dabasi-hátság helyenként jégkorszakból hátramaradt lösztakarói és a termékeny partmenti területek között kezdődik a fővároshoz legközelebb fekvő magyar puszta, az ún. felső-kiskunsági Szikes Puszta, amely része a Kiskunsági Nemzeti Parknak. E nagy síkság sem független a folyótól. Kötött, szikes talajának finom agyagszemcséit is a folyó szállította. A Duna regulázására e század elején került sor. Az árvízvédelmi töltések építésével egyidőben, 1928-ban Kuassay Jenő vízépítőmérnök tervei alapján a Ráckevei (Soroksári)-Dunaágon zsilipek épültek Csepelen és a Duna-ág torkolatvidékén, Tasson. Ezáltal e sűrűn lakott területen megszűnt az árvízveszély, állandósult a vízmagasság. A 47 km hosszú, 3-10 km között változó szélességű Csepel-sziget egy lassú folyású, tószerűvé vált víziparadicsommal gazdagodott. E sok napfényt élvező táj, ez a hatalmas, halban gazdag, vízfelület igen alkalmas üdülésre. Vízminősége változó, a nagy vízmélységű Ráckeve alatti szakaszon a legkedvezőbb. Jelenkori létesítménye - a Dunaágból Dunaharasztinál kiágazó és Dabas alatt a Dunavölgyi-Főcsatornába torkolló - Duna-Tisza-csatorna. A nagyszabásúra tervezett hajóútnak csak rövid szakasza készült el. Az utóbbi évtizedek aszályos időszaka miatt azonban a Duna-Tisza közi vízpótlás igen fontos kérdéssé vált, s ezért ismét szerepet kaphat a hajóút programja. A Kárpát-medencében élő népek kultúrájának évezredes nyomai e területen is lépten-nyomon fellelhetők. Őskori kultúrák nevét jelölő régészeti lelőhelyek találhatók itt. Alsónémedi, Csepel, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Dunaharaszti, Tököl területén kerültek elő egyedülálló sírleletek, amelyeket a Nemzeti Múzeum őriz, illetve a régió gazdag helytörténeti múzeumaiban láthatók, ütóbbiak közül legjelentősebbek Szigetszentmiklós és Ráckeve múzeumai. Árpád-kori emlékek a szigeten (Csepel-Királyerdő, Szigetszentmiklós), s az alföldi területeken (Dömsöd, Áporka, Taksony) egyaránt előkerültek. Árpád kultuszának leghűségesebb ápolói a ráckeveiek Csend és nyugalom - horgász a Ráckevei (Soroksári) - Dunán CSÜPÜl.-S/IGÜlTŐl. A KISKUNSÁGI HOMOK!IA l'IG 03
