Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke
SÜLYSÁP Irányítószám: 2241 Körzethívószám: 29 Tápiósüly és Tápiósáp 1950. ínius 1-én Sülysáp néven egyesült, najd a község lakói közti örökös llentét miatt 1954. október 31-én zétvált, ezek után 1970. július 1-én ;mét egyesült. Azóta a község neve lülysáp. Tápiósüly 1259-ben a Kartal németség tulajdona volt, IV. Béla király lás településekkel együtt a Nyulakzigeti apácakolostornak adományozî. Tápiósáp 1279-es okiratokban szespel először és 1283-ban szintén az pácák tulajdonába került. A török ódoltság, a felszabadító háborúk a uruc kor szabadságharcainak pusztítsa a két község periodikus elnépteleedését okozta. 1728 évi országos sszeírás már újra lakottnak tekinti ápiósülyt és Tápiósápot. A török hóoltság után a Sőtér család és a velük ikon családok birtokolták. A közel 5000 ha kiterjedésű község depülési formája szalagtelkes, almazos jelleqű. Lakóinak száma 014 fő. A 31. sz. főút mellett a sülyi telepüisrészen, kisebb dombon áll a Szűz lária születése tiszteletére szentelt rólai katolikus templom. A feljegyzőik szerint 1498-ban épült. A török ódoltság alatt erősen megrongáló- Dtt, a lakosság 1670 körül állította elyre. 1789-ben a Szentháromság szteletére szentelték fel harangját. nagyrészt gótikus eredetű hajót 3 szentélyt több ízben bővítették XVIII-X1X. század folyamán, rrnyát 1819-ben újították fel. A síklennyezetes belsejének korábbi be:ndezéséből - a főoltár melyet barokk :obrok díszítenek - és a tabernákum látható. Oltárképe a XIX. század Izepéről való, Szűz Mária születését orázolja. Os'il.-PÜSl’ iVI:■ c A volt plébánia a XVIII, században épült, jelenleg a füles keretezésű ablakok utalnak az építés idejére. Újabban kántorlakás, illetve hittanterem. A vasúton túli sápi településrész a hosszú Dózsa György út mentén alakult ki. A Dózsa György út 3/a számú kertben áll a példásan restaurált Nepomuki Szent János szobor. Érdekessége, hogy a talapzaton “fekvő Rozália“ szobor látható. A kanyargós Dózsa György úton előbb az egykori - mára jelentősen átalakított - Hevesi-kastély mellett, az enyhén túlméretezett új iskola látható. Majd - a mai sportpályával szemben, a domboldalon - a Sőtér-kastély későbarokk épülete vonja magára a figyelmet. A XVIII, század közepe táján a Sőtér család építtette. Külön álló épület az egyemeletes kastély, mely 1945 előtt rendház volt, azóta a legutóbbi időkig általános iskola működött benne. Oldalsó és hátsó homlokzatához feltehetően XIX. századi földszintes toldalékszárnyak csatlakoznak. Bejárata előtt díszesen faragott oszlopokon nyugvó terasz látható. A kastély fölötti dombon a temető mellett van a Szent István tiszteletére szentelt római katolikus templom. A boltozatos belsőben igényes barokk oltárok és berendezés van. A főoltáron az ismeretlen szerzőtől származó XVIII, századi oltárkép: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A mellékoltárok festményei Szent Luciát, Szent Alajost és Szent József halálát ábrázolják. A templom mellett Szentháromság szobor áll a XVIII, század második felében állíttatta Sőtér Éva. A Sőtér család adományából épült a kálvária kápolna is. A kör alaprajzú copf stílusú építményt füzérdíszek és címer díszíti. Az utca végében, ősfákkal övezett parkrész szélén áll a részben manzárdtetős, egyemeletes - egykori IY: i I M WAOV A KOSOK :':S Aiáúió vi ■):;:<:! m
