Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke
1882 óta élő szokás a faluban a zsemleosztás. Fejér István bíró hagyatékos rendelkezése szerint: “Amíg Tápióbicskén magyar gyermek él, minden évben, április 4-én kapjon egy zsömlét, hogy emlékezzen a hősökre, kiknek vére azt a földet öntözte, ahol a mi kenyerünk terem.“ Keglevich-kápolna barokk stílusú katolikus templom homlokzatait falsávok és tükrös kialakítás tagolja. Oldalhomlokzatait hegedűablakok, tornyát törtívű zsalus ablakok díszítik. A boltozott belső szentélyében XVIII, századi díszítőfestés van, a lapos kupolán - álperspektivikus keretben - a Szentháromság jelenete. A főoltár mögött pedig festett oltárépítmény látható. Az oltárok XVIII, századi, megújított alkotások, a padjai állítólag a régi budai egyetemé voltak. A templommal szemben, az udvar felé tornácos plébániaház még őrzi XVIII, század eleji formáját. A falu 1832-ben szinte teljesen leégett, ezt követően épült a Zsille-kúria (Nagykátai u. 7.) jelenleg egészségház, és a Bicskey-kúria (Rákóczi u. 1.), ahol a téesz központja kapott korábban helyett. Az 1848-49-es szabadságharc egyik győztes csatáját vívta itt a magyar honvédsereg 1849. április 4-én. A csatában az Aradon kivégzett 13 tábornok közül 11 vett részt. A magyar veszteség nyolcszáz halott volt, akiket a homokbuckák alól 1882-ben temettek közös sírba. A sírhelyet azóta a Fehér-kereszt jelöli, alatta közel kétszáz honvéd nyugszik. Itt zajlott le - Jókai Mór: Kőszívű ember fiai című regényéből ismert - Riedesel őrnagy és Sebő alezredes közötti párviadal. Az őrnagy sírját a XIX. századbeli kőtömb és vaskereszt jelöli. A község területén látható honvédemlékművek közül legnagyobb az 1912-ben közadakozásból emelt budavári honvédszobor másolata. A Külső-Tápió Nagykáta felé eső partján áll, alatta hatszáz honvéd sírja van. Az Erdős-völgy és a Gombos-tanya kocsányostölgyese természetvédelmi terület. Környéke apróvadas vadászatra alkalmas. Horgásztó is várja a sport rajongóit. A község külterületén minden év májusában motocross versenyt rendeznek. NAGYKÁTA Irányítószám: 2760 Körzethívószám: 29 A 31. sz. főúton illetve vasúton érhető el. A település a Felső-Tápió bal partján fekszik. A város határában lévő Kenderhalmon Árpád-kori település romjait tárták fel. Első írásos említése 1221-ből való. Nevét a területet birtokló Káta családról kapta. Később a Keglevich család birtoka lett. A falu a tatárjárás és a török uralom idején többször elpusztult. 1743-ban Mária Teréziától mezővárosi címet kapott, de azt később elveszítette. Gazdasági fejlődése a XIX. százac végén, a XX. század elején indult meg. Történelmének kiemelkedő eseménye a tápóbicskei csata néven ismer1 30 OÜI.-PÜSl' lVI::cjY::I iW-V.OVArtOSOK ÜS A l'APIO VIOÜÍO: I
