Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke
PEST MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA NAGYKŐRÖSI IRODA 2750 Nagykőrös, Kossuth L. u. 18. Tel.: 53/354-844, 53/354-855 ügyfélszolgálati rend: kedd 8-17 h, csüt.: 8-16 h. A nagykőrösi körzethez tartozó települések: Nagykőrös, Mikebuda, Csemő, Nyársapát, Kocsér, Jászkarajenő, Kőröstetétlen Látkép a történelmi városközpontról A Zöldhalomban Cegléd és a községközpont közötti fele úton található Ladányi Mihály (1934-1986) költő tanyája, melyet emléktábla jelöl. A költő itt töltötte élete utolsó éveit. A környékbeli tanyák a falusi turizmus kedvelőinek nyújtanak szálláslehetőséget. Cegléd és Csemő határában a Gerje-patak mentén található a Duna-Tisza közi lápvidék egyik legészakibb maradványa, egy tőzegláp. Jelenlegi képét a bányászat és Irányítószám: 2750 Körzethívószám: 53 Közúton Cegléd és Kecskemét felől érhető el a 411. sz. úton. Vasúton is könnyen megközelíthető. Nagykőrös környéke már több évezreddel ezelőtt lakott hely volt. Az újkőkor végi, a réz-, majd a bronzkori települések (legismertebb a bronzkori földvár) nyomait számos lelet őrzi. Az első évezred közepétől pedig szarmata és avar telephelyek létéről tanúskodnak a régészeti emlékek. Ezek közül a legszebb darab a Szurdok-dűlőben előkerült avar fejedelmi aranykard. a vízelvezetés formálta, de a kialakult kis tavak változatos élővilág feltételek teremtették meg. Sok ritka, veszélyeztetett növényfajnak ad otthont. Ide tartozik a hús színű ujjaskosbor, a mocsári nőszőfű, a buglyos szegfű és a kornis tárnics A legnagyobb botanikai értéket e terület több pontján megjelenő tőzeg moha összefüggő foltjai jelentik. Ezek a mohaszőnyegek a hajdani lápállapot legfőbb bizonyítékai. A honfoglalás után a vidék c Bor-Kalán nemzetséghez tartozott “Baár-Kalán második azon nemzetségek között, melyeket a krónikái' szittyiából jöttnek, s a hét vezértő származott családokkal egyenlőknél mondanak”. A települést először 1266-bar említi oklevél, még csak faluként A mezővárosi fejlődés kezdete a XIV századra tehető. Először Nagy Lajo: király 1368-as oklevele - Cegléddel é: Kecskeméttel együtt - nevezi mezővá rosnak. Nagykőrösön a mezőváros fejlődés kibontakozása egybeesett < virágzó magyarországi reneszáns: kultúrával. Jobbágytelkek itt nem ala kultak ki, kötetlen határhasználat ju tott érvényre, hatalmas legelőterülete ken virágzó jószágtartással. Ez megte remtette a vagyonosodás lehetőségét a mezőváros gazdasági alapjait. Ezer a tájon fakadtak Nagykőrös szellem törekvésének első hajtásai: 1520-bai a város Körösi Pétert Krakkóba, 1531 ben Körösi Csuda Demetert Wittern bergbe küldi tanulni. A török hódoltság idején Kőrös i: pusztulni kezdett, de a környező ki sebb településekkel ellentétben mind végig lakott hely maradt, sőt a köze lebbi és távolabbi környék menekülés re kényszerült lakosságának a befő gadója lett. A magyar földesurak és : h\ IVIÜGYÜI MÜ/OVArtOSOK ÜS A l’APIO VIOÜIC:
