Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke

Ceglédi látkép a

templomtoronyból Irányítószám: 2700 Körzethívószám: 53

A 4-es számú út mellett, Budapesttől délkeleti irányban 70 km-re fekvő, közel 40 ezres lélekszámú város, Cegléd.

Neve feltehetően a cigié, cegle (fűzfajta) szóból ered. Oklevél először 1290-ben említi. Mai határában mintegy tíz, a tatárjárás során elpusztult Árpád-kori falu emlékeit rejti a föld. 1364-től mezőváros, 1368-tól a Klarissza apácák birtoka. Az 1500-as évek elején az apácák tiszttartója és a ceglédiek között viszály keletkezett a túlzott adóztatás miatt. így azután Mészáros Lőrinc pap vezetésével - a korabeli feljegyzések szerint - közel kétezer ceglédi csatlakozott Dózsa parasztseregéhez. 1514-ben a város piacán (a

mai Kossuth téren) mondta el Dózsa György híres beszédét, ami után a parasztok uraik ellen fordultak. A felkelés céljait Dózsa György “Ceglédi kiáltványa” fogalmazta meg.

A település 1526-1685 között török uralom alatt állt. A várost a XVI. század vége felé a törökkel szövetséges tatárok elpusztították, így a település lakatlanná vált. A néhány év múlva visszatérő lakosok újjáépítették a várost és virágzó mezőgazdaságot teremtettek. A török uralom utolsó éveikben, Buda visszafoglalása idején azonban ismét menekülniük kellett, öt évig Nagykőrösön húzták meg magukat.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször gazdát cserélt. Folyamatos fejlődésének első jelentős eseménye volt a Pest - Szolnok közötti vasútvonal megépítése, 1847-ben. Az 1848-49-es szabadságharc alatt sok ezer ceglédi állt Kossuth zászlaja alá, aki 1848. szeptember 24-én mondta el híres ceglédi toborzó beszédét. Cegléd azóta is ápolja Kossuth hagyományait. 1877-ben száztagú tisztelgő küldöttséget küldtek Turinba (Ma: Torino), hogy átadják Kossuthnak országgyűlési képviselői megbízólevelét és hazatérésére bírják, de hasztalan. Kossuth halála után fiát, Ferencet választotta képviselőjévé a város.

Cegléd ma jelentős iparral rendelkezik, iskolaváros, régiójának mezőgazdasági központja is. A város főterén, a Kossuth téren látható a Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplom, amely 1822- 25 között épült klasszicista stílusban Homályossy Ferenc tervei alapján. A tornyán tűzjelző erkély fut körbe. Értékes belső berendezése van, főoltára és az angyalszobrok Dunaiszky Lőrinctől valók. Chiovini Ferenc seccóinak megújítása is jól sikerült. A templom előtt XIX. századi

88 OÜI.-ilÜSl' IVIÜGY::! iVIÜ/OVArtOSOK Ü8 A l'APIO VIOÜKÜ