Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke
A Dóra-majori génbank magyar szürke marhái és a juhsajtüzem. király uralkodásának idejére esik. 1489-től egészen a török időkig Pest megye alföldi részének volt törvénykezési helye. A Buda visszafoglalása körüli időkben elnéptelenedett, de 1693- tól ismét lakott. Lakosai közül sokan vettek részt a szabadságharcokban, háborúkban. Petőfi Sándor 1847-ben járt itt, Jellasics 1849. januárjában szállt meg a településen. Egy időben Blaha Lujza is élt üllőn. Karádi Katalin emigrálása előtt itt adta utolsó műsoros estjét. A község központjában a főút mellett Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom vonja magára a figyelmet. Homlokzat előtti toronnyal épült egyhajós formában a XVIII, század közepén. A csehsüveg boltozatos belsőben a főoltárkép - amely Krisztus megkeresztelését ábrázolja - 1843-ban készült. A mellékoltárok és a szószék igényes barokk alkotások. A korábbi templomból származik (1697) díszes keretezésű baloldali mellékoltára. Oltárképe Szent Ferenc stigmatizációját ábrázolja. A templom érdekessége az ún. Kunkereszt, amelyet körmeneteken hordoztak a török hódoltság idején. Gyömrő felé továbbhaladva látható az 1844-ben épült református templom. Ma már ritkaságnak számít az egykori szőlőkultúra emlékét őrző XVIII, századi uradalmi présház, amely a Homok utca 13. sz. alatt található. üllő nevezetessége az Állatorvostudományi Egyetem Kutató Telepe a Dóra-majorban. A kutató telepen magyar háziállatfajok és fajták génbankja, juhsajtfeldolgozó üzem, lovastelep működik. Dóra-major lovasbemutatóiról, versenyeiről is híres. MONOR Irányítószám: 2200 Körzethívószám: 29 Gépkocsival, helyközi buszjárattal és vasúton egyaránt jól megközelíthető település. Első okleveles említése III. Béla király uralkodása idejéből (1173-1196) való. Korábbi településnek nincs nyoma, csak népvándorlás korabeli szórvány leletek kerültek elő. A király a királynéval (Antiochiai Annával) érkezett francia lovagok közül Aynard lovagot tüntette ki azzal, hogy neki adományozta Monort, Perbált és Zsámbékot. Földesura az egri káptalan volt Monornak 1909-ig, a Monori erdőnek pedig 1933-ig. A lakosság sokszor menekült a háborúk hadai elől a dombok közé. A vidék legmagasabb dombja a Strázsa-hegy nevet kapta, mert a monoriakból szervezett őrök innen tartották szemmel a környéket. Lakói kivették részüket Rákóczi csatáiból és az 1848-49-es szabadságharcból is. üjabbkori fejlődése a pest-szolnoki vasútvonal megnyitásával kezdődött. Scotei Siegijessy cAíye/tges 2200 Monor, Pf. 2/12 Tel: 29/410-758, Tel./fax: 29/414-640 Konferencia szervezés Lovaglási lehetőség Folklór program Állófogadások szervezése 300 főig Csoportoknak kedvezmény!
