Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke
A szikes puszták madara a piros lábú cankó üjjaskosbor a tőzeglápról A kereszténység felvétele az új életformát kifejező szakrális építészetben is megmutatkozott. A középkori templomok sajátos emlékei a feltárásra és bemutatásra váró pusztatemplomok. A tatárjárás során feldúlt falvak újratelepültek. A török hódoltság alatt elnéptelenedettekbe pedig a veszély elmúltával visszatértek lakói. Többnyire csak a meggyérült lélekszámot növelte a falvak földbirtokosa a Felvidékről, Budáról vagy Németországból betelepítésekkel. Néhány település, köztük Nagykőrös városa ügyes diplomáciájával alkalmazkodott a török uralom nehéz körülményeihez, s maradhattak a magyar református közösségek védőbástyái. A magyar történelmi és művelődéstörténeti emlékek kincsestára a két közeli város Cegléd és Nagykőrös. A Ceglédi Kossuth Múzeumban a Dózsa György vezette parasztháború emlékei ugyanúgy felidézhetők, mint a Rákóczi-szabadságharc, de főképpen a XIX. század nagy sorsfordulója, az 1848-as forradalom és szabadságharc. Kossuth Lajos kultusza sehol sem érezhető ilyen mértékben, mint Cegléd hűséges városában. Nagykőrös négy évszázadnál régebbi gimnáziuma a XIX. században hat akadémikust is adott tanári karából. A “Nagy Tanári Kar”, köztük a kilenc évet itt töltött Arany János valamennyi relikviája fellelhető a nevét viselő múzeumban. A XVIII, és XIX. század emlékei nemcsak a díszes barokk plébánia templomok, a puritán evangélikus gyülekezeti házak, a páratlan szépségű ceglédi református templom klasszicista épületcsodájában követhetők nyomon. A főváros közelében nagyúri kastélyok (péceli Rádaykastély, gyömrői Teleki-kastély, tóalmási Andrássy-kastély), távolabb kisnemesi kúriák sokasága épült (utóbbiak közül is kiemelkedik Abony). E kastélyok a magyar politikai élet központjai voltak, a földbirtokos kisnemesség pedig köztudottan a reformeszmék legaktívabb hirdetője a XIX. században. A XX. század eleje e vidék kapitalista fejlődését indította el, elsősorban mezőgazdasági adottságaira alapozottan. A Budapest-Szolnoki uasútuo nal megépítését követően Cegléc gazdasági helyzete erősödött, Nagykőrösön a század elején alapozódik meg nagyhírű zöldség- és gyümölcskonzervgyártás. A II. világháborút követően a térségben mérhető változás az 1960-as évek végétől következett be. A két város ipari üzemeit jelentős mértékber fejlesztették, a főváros közelsége miatl Cegléd központtal az iparszerűen termelő mezőgazdasági kombinátok jöttek létre. A főváros kivezető útvonala mentén a települések az agglomerációs gyűrű részévé váltak. A táji és kulturális értékeiber gazdag Tápió mente, a tanyás térségek gondjai ugyanakkor megoldatlanok maradtak, új arculatuk kialakítása, vendégforgalom fogadásáre való berendezkedésük csak önkormányzatiságuk visszaállítása utár indulhatott meg. :ji) OÜl.-i’ÜSr iW.OYC.I MÜ/OVArtOSOK ÜS A l'APIO VIOÜIC:
