Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dunától a Galga mentéig, Gödöllő vidéke
ISASZEG lăASEG lrányítószám: 2117 Körzethívószám: 28 Budapesttől 30 km-re fekvő, a Gööllői dombság által határolt nagyözség. A település István király idején tár létezett, mert a község belterületén alamon és Könyves Kálmán dénára érült elő. A község nevének első okleveles mlítése 1274-ben llsuazyg. Isaszeg el- 5 ismert birtokosa Sándor szebeni és obokai ispán, majd az 1400-as évek- Í1 a Domoszlói család birtokolja a fait. 1430-ban Zsigmond király, 1437- 9-ben pedig a Rozgonyi család elzá•gosítja a települést, később - 1466- an ismét a Rozgonyiak birtokolják, gy 1467-ből származó oklevél szerint aszeg és környéke kedvenc vadászteilete volt Mátyás királynak, ezért elindelte, hogy az itteni jobbágyok fett sem a Rozgonyiak, sem az országró nem ítélkezhet. Ez a jog kizárólag királyt illette meg. A község 1529-ben a Báthory-csad ecsedi ágának birtoka. A mohácsi »ata elvesztése után több ízben is tőik csapatok portyáztak itt. 1536-ban : országos pestisjárvány megtizedeli lakosságot. 111. Károly 1690-ben néeteket telepített le. 1699-ben 29 adó- I családot írtak össze. A sanyargatott bbágyság lelkesen állt Rákóczi Fene zászlaja alá. Az írott források szelt 4, a szájhagyomány szerint 20 kuc katonáról tudunk, akik fegyvert gtak a szabadság védelmében. 1715-től ismét szépen gyarapodik falu. 1723-tól Grassalkovich Antal aszeg földesura, aki szlovákokat és igyeleket telepített be. 1831-ben a »lerajárvány miatt a lakosság egyirmada elpusztult. A szájhagyomány érint Petőfi Sándor az 1845-48-as ztendőkben többször megfordult a községben. Ennek emlékét a református templom falán lévő tábla őrzi. 1848 tavaszán az egész ország megmozdult az elavult feudális rendszer ellen. 1848. május 18-án Isaszeg 220 nemzetőrt állított ki. Az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata napját helyi ünneppé nyilvánította a képviselőtestület. A honvédszobor emlékmű - Radnay Béla szobrászművész alkotása - a csata helyszínén áll, a Park-erdőben. A Katonapallagon találhatjuk a Honvéd-sírokat, itt ütközött meg Klapka serege az osztrákokkal. A Községháza falán elhelyezett tábla a lengyel légiósok emlékét őrzi. A Szentgyörgypusztai Kőkeresztet 1922-ben állították a hősök emlékére az ott lakók. 1967-ben nyitották meg a Helytörténeti Gyűjteményt a Madách u. 13. sz. alatt lévő Falumúzeumban, amely régészeti, történelmi és néprajzi anyagokat tartalmaz a csata idejéből. A XII. században épült Szt. Márton tiszteletére az Öreg templom, ami műemlék. A templom oldalától gyönyörű szép kilátás nyílik a környező dombokra. 1937-ben épült az új római katolikus templom, amellyel szemben állnak M edgyessy Ferenc szobrászművész által készített I. világháborús emlékműve, és a később felállított II. világháborús emléktáblák. A településen igen szép környezetben bérvadászatra, horgászásra és lovaglásra is van lehetőség. A Honvédemlékmű OUi'lArÓI. A GAI.GA iVIÜi'l !':M GÖOÖU.Ő
