Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Budapest, ahol az utak találkoznak

illandó kiállításon láthatók a magyar oronázási ékszerek. A Magyar Németi Múzeum a Józsefváros egy nayobbacska telkén áll. Körülötte a Mágnásnegyed” palotái vannak.

Visszasétálunk a Kálvin térre, inen gyalog vagy metróval tovább, szak felé, már a Múzeum körúton. Jhagyva az egyetem régi épülettömbbt, s a Rákóczi úti kereszteződést is, a )ohány utca torkolatához érkezünk, úrópa legnagyobb zsinagógája szeezi itt égnek, ragyogó színekben játzó kettős kupoláját. A háromhajós sarnoktemplom ülőhelyeinek száma reghaladja a háromezret. Feszi 'rigyes magyar mester közreműködőével Förster Lajos bécsi építész tervei lapján épült 1854-59 között. Romankus stílus jellemzi, amely bizánci-mór lemekkel keveredik, sajátos keleties :t, hangulatot kölcsönözve a monurentális, kerámiadíszítésű épületnek, élkének Dohány utcai oldalánál épült zsidó háborús hősök árkádos mauóleuma és temploma, már a mi százaunkban, - 1929-31 között.

Itt áll a Magyar Zsidó Mártírok mlékműve - Varga Imre alkotása. Az pülettömbben látogatható a Magyar isidó Múzeum. A magyarországi és fővárosi zsidóság életének dokulentumait őrzi.

A Múzeum körutat folytató Károly örúton jutunk el a Deák térig, s innen z Andrássy út torkolatáig. A világváosi ambíciókat dédelgető Pest-Buda tépítésének, megújulásának második agy korszaka itt kezdődött.

A pesti sugárút - a mai Andrássy t - beépítése háromféle mintát követ, íz Oktogonig zártsorú. Bérpaloták állak szigorú rendben egymás mellett legbelső szakasz több mint egy kilométerén. Túl az Oktogonon - a “nyolczögtéren” - s egészen a Kodály körönlig, a házak egy kissé beljebb húzódak, helyet engedve a fasorral

árnyékolt valamikori lovasporondnak; ahol szépapáink rúgtattak hátasaikon a Liget felé. Túl, a négy történelmi szoborral s a százötven éves óriásplatánokkal ékesített Kodály köröndön, ismét megváltozik a képlet. Előkertes előkelő nyaralóvillák épültek itt, tornyos, mozgalmas homlokzatú, szép házak, - nagypolgárok, arisztokraták otthonai. Ilyesféle városi paloták és kertek bőven találhatóak az Andrássy útra nyíló és az azzal párhuzamos első utcákban is. Főleg a sugárút jobb oldalán, ahol valóságos villanegyed alakult ki.

Az Andrássy út, e hármas tagolás ellenére, kivételes építészeti egységet mutat, aminek az a magyarázata, hogy alig több mint tíz év kellett a teljes kiépüléséhez. 1872-ben tűzték ki nyomvonalát és 1884-ben már csak egyetlenegy foghíjas telek

iíUOAPÜSr, A! 101. A/ U l‘|<

A Magyar Nemzeti Múzeum