Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Budapest, ahol az utak találkoznak
1113 Budapest Bartók Béla u. 152. Központi információ és helyfoglalás: Tel/Fax: 1/ 204-0056 Korona cukrászda - a Várnegyed elegáns kávéháza. Hollóháza elegáns porcelánjával I. Dísz tér 16. Tel.: 1/175-6139 Sas-hegy, végül a Gellérthegy. Jobbra a kilátótól a Hárs-hegy és a Remetehegy magasodnak. Kelet felé fordulva árnyas, százados fák között vezet az út a következő bástya öbléig, ahol egy különös síremlék kövei fehérlenek. Az utolsó budai basa, vitéz Abdurrahman emlékjele ez. Közel immár a Bécsi kapu tér, a Várnegyed legegységesebb képet mutató kis tere. Jobb kézről az Országos Levéltár historizáló stílusú, e századi palotája (szép díszlépcsőházát, ólomüveg ablakait érdemes közelebbről is megtekinteni), ide nyílik a Táncsics utca torkolata, amerre majd tovább megyünk. A Bécsi kapu a Várnegyedet és a Várhegyet közelítő második legfontosabb utat vezeti a platóra. Körben a téren barokk, copf, kora klasszicista stílusú, bűbájos városi paloták. A Bécsikapu tér 7. számú ház, homlokzatán az antik mesterek, Vergilius, Cicero, Sokrates, Quintilianus és Seneca festett medalionokba zárt domborművével. 1807 körül épült a latin és az irodalom professzora, Grigely József számára. A copf stílusú Bécsikapu tér 1. 1795 körül, az 5. számú 1780 táján épült. Lépcsőháza, udvari vasrácskorlátos függőfolyosója szintén a copf jegyeit őrzi. A Bécsikapu tér 6. számú ház - épült 1730 körül - barokk elemekkel elegyíti az előbbi stílusokat, de őriz homlokzatán gótikus falzárványokat is. Szép dísze az emeleti ablakok közti fülkében álló Nepomuki Szent János szobor. A Táncsics utca sarkán álló budai evangélikus templom száz éves épülete mellett elhaladva visszaindulunk a Dísz tér felé. A Várnegyed egyik legöregebb utcájában járunk. A középkorban a Zsidók utcájának nevezték; itt volt hatalmas zsinagógájuk is. S itt álltak házaik, amelyeknek főleg Hl ilo® r, a:ici. i\/. u ia:< i'ai.Ai.;«v.i>ia;< barokk ízlésű átépített változatai között sétálunk most újra dél felé. Ilyen a Táncsics Mihály utca 23., amely 1745 körül épült, s amelynek udvarán, kertjében, kerti házfalában számos római, barokk kőszobor látható; a valamikori híres Almássy-gyűjtemény megmaradt darabjai. 1720 körüli a 18. számú ház, eredeti barokk kapuszárnya külön figyelmet érdemel, Ugyanebbe az évjáratba sorolható szomszédja, amelynek feltűnő dísze az emeleti ablakok közötti stukkókeretbe zárt freskó, Krisztust ábrázolja Szűz Máriával és a szentekkel. A valamikori József kaszárnya -Táncsics Mihály utca 9. - későbbi építmény, 1810 körüli. Egyes - régészetilég is alátámasztható - feltételezések szerint itt állt, már a XIII. században, IV. Béla vára - palotája -, az úgynevezett Királyi Nagy Kúria, másként Kammerhof. Sokáig az osztrák uralmat képviselő Helytartótanács börtöne működött ebben az épületben. Itt raboskodtak a nemzeti függetlenség legendás hősei: Kossuth Lajos, Táncsics Mihály is. Az épület falán domborműves emléktáblák hirdetik a szomorú tényt. A Táncsics Mihály utca 7. szám alatti Erdődy-ház a Várnegyed talán legszebb barokk palotája volt. Ma már csak homlokzata őrzi karakterének régi hangulatát. 1750 körül épült. Itt lakott vendégszereplése hetében, 1800 tavaszán, Ludwig van Beethoven. Udvara intim, nyári hangversenyek helyszíne. Az utca, amelyen eddig sétáltunk, terek füzérébe torkollik. Az elsőt - az első magyar nyomtatvány készítőjéről, Hess András budai nyomdászról, nevezte el az utókor, akinek közeli műhelyéből került ki a Budai Krónika, 1473-ban. Itt, ezen a téren áll a Vörös Sün-ház, kapuja és cégére is 1820 körüli. Szemben a Vörös Sünnel egy
