Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Vác és a Börzsöny vidéke
Tarka íriszek Törökmezőn NAGYMAROS GROßMAROSCH Irányítószám: 2626 Körzethívószám: 27 A meredek Szent Mihály-hegy és a sziklás Ördög-hegy keleti lejtőjén fekvő település a Dunakanyar egyik legvonzóbb pontja. A város a Vácot Szobbal összekötő közúton ill. vasúton érhető el. Kompja Visegrád és Nagymaros között közlekedik. Átkelés közben tárul fel a dunai táj egyik legszebb látványa; az egyik parton Visegrád, a fellegvárral, a másik parton Nagymaros pirostetejű, völgyeken felkúszó házai a Börzsönnyel a háttérben. A falu főtere alatt talált római kori leletek (lakóház alapja, tűzhely) igazolják a település korai eredetét. 1257- ben kelt oklevél Morus néven említi. Róbert Károly 1324-ben Budával azonos jogokkal, és az egész országra kiterjedő vámmentességgel ruházta fel. Hont megye helységnévtárában már 1526 előtt városként szerepelt. A török időkben ez a település is elsorvadt, lakosaira az 1709-es pestisjárvány is súlyos csapást mért, ekkor szinte elnéptelenedett. Máig tartó gyarapodását, fejlődését az 1715 és 1735 között betelepített német telepesek indították el. Gazdálkodásának érdekes színfoltja volt a Róbert Károly idejében parkszerűen telepített szelídgesztenyés, amelynek nyomai a zártkerti terület sétaútjai mentén még fellelhetők. Az 1324-ben kapott városi szabadalmakat és kiváltságokat később több királyunk is megerősítette: Nagy Lajos 1345-ben, Zsigmond 1388-ban, Mátyás 1464-ben, II. Ulászló 1492-ben majd a mohácsi vész után 1528-ban I. Ferdinánd, 1571-ben Miksa, 1609-ben II. Mátyás, 1686-ban I. Lipót. E csodálatos történelmi folyamat méltó folytatásaként 1996-ban a Köztársaság Elnöke a településnek (újra) városi címet adományozott július 1-jével. m VÁC :■:$ A ÜOiMSOMY VIOÜIC: A Magyar és a Rákóczi utcákban, valamint a Kossuth téren több klasszicista és eklektikus lakóház áll. Közvetlenül a vasút mellett, a Szent Imre téren van a Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus templom. Már a XVI. század elején állhatott a torony nélküli hajó, ablakokkal tagolt oromfalas formában. A torony és egyéb díszítő részletek csak a XVI. század első évtizedében készültek. A török pusztítás után sokáig romos maradt, s csak 1771-72-ben boltozták újra a hajót és épült meg a toronysisak. Századunk elején történt felújítása során az összes középkori tagozatot újrafaragták. A támpillérekkel erősített középkori tornyot a második emelettől nyolcszögű, gótikus ablakok díszítik és rézsisakkal fedték be. A hajóhoz alacsonyabb - a nyolcszög három oldalával záródó - támpilléres sekrestye csatlakozik. A hajó jobb oldalán gótikus alakú sekrestye, bal oldalán befalazott, - 1504-ből származó - gótikus, gyámköves kapukeret van. A torony bejárati szintjét gazdag csillagboltozat fedi. A kétszakaszos hajóhoz félköríves diadalívvel kapcsolódó szentély, csehsüveg boltozatos, félköríves apszissal záródik. A XVIII, századi berendezések többsége (főoltár, padok) a máriamakki templomból került ide. Szószéke és a keresztelőmedencéje gazdag díszítésű. A Szent Imre térről gyalog közelíthetjük meg a fa huszártornyos kálvária kápolnáját, amely 1779-ben épült. A hangulatos burkolatú lépcsős feljárót stációsor díszíti; a rézdomborítású passiójeleneteket helyi mester készítette 1994-ben. A Vác felé vezető út mentén áll a későbarokk Szent Rókus-kápolna, íves oromzattal, fa huszártoronnyal. Kittenberger Kálmán lakóháza a róla elnevezett utca 20. száma alatt tekinthető meg. A község a híres
