Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Vác és a Börzsöny vidéke

A.. “r" Bernecebaráti öTésa Bernece Kemence Csmßptäüo- [ Haraszti , '• " x ş oPerőcsény' ^ Vámosmikola \| Csamavötgy ^ s- i T a. Csóványos Ganádpuszta ^ 938* Nagybörzsöny V T*K­SÜL f'KtUNA-IP^LV Jffl^ETI PA1 l““‘ «— Csergemalom ..; Szokoha ti /y. Márianosztra Kospallag £ ^ r szoko?,*\ V­Ipolydamásd Börzsönyivel i Äw ^ ji Kismaros. Szob ^ Ö 1 Zebegény^ A NAGY-* MAROS Vác ós a :]öív,.3öny viclók; 10 km \ jí \ -------.. „ laayarkii: _ _ QD ^ s tese/ceNaszály ; © ^ *V 652 ''Xösiénbiryattty V ^tÄKVÄR K0Sd VÁC Ä TM­p Felsótörökhegy : ' o Mériaudvar W "' "yácouka Ha egy táj a “nemzeti park“ elneve­zést megérdemli, úgy az a Börzsöny. A hatalmas erdős hegyrendszert nem hálózzák keresztül-kasul utak, 900 m fölé emelkedő hegyormain, szertefutó völgyeiben a szarvas nem léphet más­ra “csak puha avarra”, nem ihat más­ból csak “tiszta forrásból”. A magas ormok fölött királyi madarak keringe­nek: sólymok, fekete hollók. A Börzsöny hegység kialakulása a földtörténet miocén korára esik; fiatal hegység. Vulkáni eredete a nem szak­emberek számára is felismerhető. A legerősebb vulkáni tevékenység e térségben 15-20 millió évvel ezelőtt lehetett, a táj mai felszíne 1,5 millió éve alakult ki. A hegység alapkőzete a vulkáni eredetű andezit, andezit-tufa és agglomerátum. A vulkáni tevékenység megszűnte után, hol tenger öntötte el, hol ismét szárazfölddé vált. Az elöntés időszakát üledék képződése, a száraz időszakot a lepusztulás jellemezte. A vulkáni tevékenységet megelőző kor tengeri üledékének látványos feltárul­­kozási helye a Honti-szakadék. A hegységben található ércek utó­­vulkáni tevékenység eredményei. A korábbi vulkáni jelenségek nyomai a felszínen több helyen is láthatók; lávarétegek és a belőlük kiinduló l'M VÁC :■:$ A ÜOiUSOl'IY VIOÜXÜ

Next

/
Oldalképek
Tartalom