Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget
amelyről a sziget négy települése közvetlenül megközelíthető. A híd folytatásában Tótfalun átvezető úton pedig a váci kompátkelőhely, a Váci rév érhető el. A túloldalra való közlekedést nagy teljesítményű komp teszi lehetővé. A kompkikötő egyben a Szentendréről menetrendszerűen induló buszok végállomása is. A Váci-Duna ezen része már a IV. században is létfontosságú átkelőhely volt. Ma is láthatók a római őrtorony és hídfőállás maradványai. A rév melletti Pokolcsárda az elpusztult régi falvak egyikének, Vácrévének utolsó megmaradt épülete, keresett vendéglő. Szomszédságában sportpálya és strandolásra is alkalmas Dunapart található. DUNABOGDÁNY BOGDAN Irányítószám: 2023 Körzethívószám: 26 Gyümölcsösök övezte, Dunáig lenyúló település, az esténként megvilágított szép Kálváriával. Az érkezéskor a csódi-hegyi kőbánya látványa tárul elénk. Valaha a római erődrendszer része volt az itt épült castram. Az ásatások során előkerültek Aesculapius - a gyógyítás - és Silvanus, az erdők istene szentélyének maradványai is. Először a XIII. században említik krónikák a települést. A török időkben lakossága megfogyatkozott, pótlására az 1700-as évek elején németeket telepítettek ide, akik főképpen szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Az évszázadok óta itt élő lakosokat az 1946. évi kitelepítés súlyosan érintette. A Duna menti községek közül Dunabogdány őrizte meg leginkább hagyományos építészeti arculatát. Az utcára merőlegesen álló, a telekhatár mentén mélyen benyúló, földszintes házak előtt, faragott kőkapukeretet lehet még látni. A 11 sz. mellett, a falu közepe tájékán, a századelő hangulatát idéző régi patika működik. A dombon álló katolikus templom 1939-ben épült a lebontott régi helyén. A református templom a XIX. század elejéről való, késő barokk stílusú. Kálváriája festői látvány. A dombtetőn álló kápolna és a kétoldali - rávezető fasor alatti - stációk a természet és az alkotó művészet egységét tükrözik. Az elmúlt évtizedekben, a 11. sz. utat követő domboldalakon nagy földdarabokat nyilvánítottak üdülőterületté. Azóta is épülnek a hétvégi házak, a nyaralók, panziók. Számuk ma már 600 felett van. A község déli végében, a már említett, kőbánya működik. A kitermelt andezit nagyobb részét vízi úton szállítják el és elsősorban vízvédelmi, partépítési célokra használják fel. A főváros, helyenként száz évnél öregebb, utcakövezete is a bogdányi “jobb időkre” emlékeztet. A Családi Sportért Alapítvány vízinapközije a kis kápolna alatti Duna-parti szakaszon működik. Az (Jnger-villa - előtérben Pollack Mihály szüreti háza “S ha hüs párákat fű a Duna-táj, szigorúbban néz át a vén Naszály, a hűlő gyep kikericstől lila, felettük leng október fátyola, de fényben állnak fenn a sárga fák és fényben húznak fenn a vadlibák: Várlak, Jenő. Járnánk a réteken, s a finom színt magyaráznád nekem, a Börzsönyét, mely ködlik messziről, ” (Áprily L: Hívogató vers) A PIUS, A VI3:iGil/\0l-il:iGY$:iG Ü-S A S/siMttNOfril-S/KS I' 133
