Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget
NyÁRÍ piMHfRAMok: GyERMEliTÁboRok Álló ÉS VÁNdoRTÁboRok Hajó és liERÉkpÁRkölcsÖNZÉs Vizi TÚRÁk SZERVEZÉSE MAqyARORSzÁq folyóiN VacJvízí UlANdjÁTÉkok TíllÉlŐ TÁboRok VAdvizi turizmus Pereházi Pál H-2016 Leányfalu. Erkel köz 5. TelJFax: (26) 383 484 Pándi László H-1089 Budapest Vtsy Imre u. 4. Tel.: (20) 229 157 A római katolikus templom és az 1980-as években épült Szent Gellért lelkigyakorlatos ház, valamint a református egyházi szeretetotthon kápolnája fogadja a lélekben megújulni kívánókat. Leányfalu ma már egy egészségesen fejlődő, korszerű üdülőtelepülés. Hegyek szegélyezte TAHITÓTFALÍI Irányítószám: 2021 Körzethívószám: 26 Leányfaluról továbbhaladva, Budapesttől 30 km-re érjük el Tahitótfalut. A hegy felől nyaralókkal és lakóházakkal összeépült a két település, a Duna felől mezőgazdasági terület, ligetesen beerdősített sáv védi a regionális vízmű kútjait. A Szentendrei -szigeten és a Duna jobb partján elterülő falu évezredek óta lakott hely; több római őrtorony maradványa került elő. Tahitótfalu 7 középkori település helyén fekszik. Tótfalu első okleveles említése a XV. századból ismert. Tahi már akkor pusztaként szerepel. A török időket egyedül Tótfalu vészelte át, Pest megye egyik legnépesebb településeként. A helységnevek általános rendezésekor 1900-ban toldották meg Tótfalu nevét “pusztája“ nevével és így lett Tahitótfalu. A falu lakóinak fő megélhetési forrása, szinte napjainkig a mezőgazdaság. Évszázadokig nagyhírű szőlőültetvények díszlettek Tahi domboldalain, majd a filoxéra pusztítása után a földieper lett a község fő terménye és az ma is. A gyáripar hiánya, a sík, homokbuckás sziget, a két Duna, a parthoz közelnyúló 500-600 m magas hegyek festői látványt és kellemes környezetet biztosítanak. Ezt fölfedezve a múlt század elejétől (Pollack Mihály), majd a két háború között (Gombaszögi Frida) egyre többen, az 1960-as évektől pedig dombos oldalait több mint 160C hétvégi ház és ún. második lakás nyaralóépület népesíti be. A gyönyört sétány előtti Duna-ág a Kacsa-szigettel a “vízi embereknek” ma is ugyanolyan meghitt, hangulatos, mint ahogy azt a leányfalusi írók, Karinthy Ciniék megénekelték. tömegesen építettek nyaralókat. A még ép természeti környezet jó pihenést, kikapcsolódást biztosít. Tótfaluban díszes, múlt századi kőkapukereteket, oszlopos tornácokkal ékesített parasztportákat, halmazszerűen telepített, a lakótelkektől teljesen különálló szérűkben, szénapajtákat láthatunk. Tahiban egy foghíjas pincesor és XV. sz.-i részeket is őrző, volt dézsmapince őrzi a szőlőművelés emlékét. A legnagyobb magyar klasszicista építésznek, a Nemzeti Múzeum tervezőjének Pollack Mihálynak a nyaralója és szüreti háza is itt látható (Pataksor, emlékszoba). A Pollack család kriptája a katolikus temetőben található. A romantikus síremlék Ybl Miklós műve. A református templom klasszicista stílusban épült 1801-1805 között. A torony copf stílusú, a papiszék késő copf, 1800 körüli. A katolikus templom 1813-ban épült, provinciális klasszicista stílusban. A főoltár süttői vörösmárvány, korai empire stílusú, 1810 körüli (talán Pollack Mihály műve). Mindkét templomot tűzvészek után többször felújították (1855-1900). A Dunakanyar harmadik legnagyobb felekezete, a baptisták imaháza a falu közepén, a főút mellett érhető el. Az első magyar nyelvű gyülekezet az 1890-es években alakult. Tahiban katolikus lelkiségi központ, református és baptista tábor, üdülő működik. Tahitótfalunál vezet át a Szentendrei-szigetre az egyetlen Duna-híd, litt A PIUS, A VISÜOiíAOMIÜOYSÜO A S*iN l'ÜNOilÜl-S/KiÜ f
