Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget

zármazó családok új lakóhelyükön is negőrizték összetartozásukat. Óhazájk egy-egy vidékének lakói külön nehalát, városrészt, alakítottak és ninden mehala külön-külön épített nagának templomot. Feltételezték, iogy hamarosan visszatérhetnek ellagyott otthonaikba, így Szentendrét iem tekintették végleges lakóhelyükiek. Először templomaikat és a legöbb lakóházat is fából építették meg. v ma is álló, később téglából épített, lét, eredetileg görögkeleti templom levében őrzi az egyes szerb vidékek miékét. A szerb telepesek zöme iparos s kereskedő, kisebbik részük földműes, - elsősorban szőlőtermelő volt. 'ezsgő életű, egyre inkább polgáriasdó kereskedő városka alakult ki a 1VHI. századra; kilenc szerb parókiát jazgató püspökséggel. A szerbek melstt a város lakossága magyar, szlovák, német, horvát, sőt görög betelepüőkkel is bővült. Belső életük azonban iem volt visszásságoktól, szembenáljsoktól mentes. A város életét nemsak nemzetiségi viszályok zavarták, le feszültség volt a lakosság és a térég földbirtokosai, a Zichyek között is. i városi magisztrátus egyre súlyoabb visszaélései miatt Ráby Mátyást úzta meg II. József a panaszok kivizsálásával. Ráby a visszaélések lelep;zésén fáradozott, majd akaratlanul

a sértettek harcainak vezéralakja lett. A visszaélések kivizsgálójának és végül meghurcoltjának történetét írta meg Jókai Mór, a Rab Ráby című regényében, - forrásul használva Ráby Mátyás Strasbourgban kiadott emlékiratait.

Szentendre mai jellegzetes városképe a XVIII, században épült ki. A következő évszázad azonban hanyatlást hozott. A városban tűzvészek, árvizek, járványok pusztítottak. Az 1880-ban kezdődött nagy filoxéra járvány, néhány év alatt kipusztította a Szentendre határában virágzó szőlő kultúrát. Ez, a gazdasági életre, katasztrofális hatású volt. Az egykori szőlőtőkék helyére gyümölcsfákat telepítettek.

Látkép a Templomdombról, előtérben a Blagovesztenszka templom

Számos konstruktivista avantgárd festő követte művész társait, A II. világháború után irányzatuk további követőkre talált (Bálint Endre, Szántó Piroska). A Nagybányától a végső szellemi absztrakciókig megjelenő festészeti vonulat mellett számos kézműves művész is otthonra lelt Szentendrén (ötvösök, kerámikusok, fémművesek,...).

A PIUS, A VISiiOHAOI-ilÜCiYSÜO üS A S*:M rüMOrtÜl-^IQÜ I' 1/3