Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység
A Nagykovácsit egy időben birtokló Ráskay család egyik ismert tagja volt az a Raskay Balázs, aki Mátyás király életében és halálakor Budavár kapitánya és Corvin János híve volt. SOLYMÁR Az eredetileg gótikus solymári várat Mátyás király idejében reneszánsz stílusban átépítették. A néphagyomány szerint ez Mátyás király egyik vadászkastélya és kedves mulatóhelye volt, ahol solymászai az idomitást gyakorolták. Innen ered a település elnevezése is. többször átalakították. 1849. májusában Görgey főhadiszállása volt. Utolsó birtokosa 1946-ban gróf Tisza Lajos Kálmán, - Tisza István egykori miniszterelnök unokája volt. 1956-ban Király Béla nemzetőrségének is itt volt utolsó szállása. A szép parkban fekvő kastélyban ma a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Szakképző Intézete és Nevelőotthona működik. Nagykovácsi új értékei: a Millecentenáriumi Emlékmű, az “Isten kardja” (Rákóczi út), valamint a sváb lakosok kitelepítésének engesztelő emlékműve a Kolozsvár utcai hídnál. Ez derékba tört hársfát ábrázol. A nagykovácsi búcsút augusztus 15-én tartják. A völgykatlanban a Budai Tájvédelmi Körzet jelzett turistaútvonalai futnak össze. Gyönyörű Pest közeli kirándulóhely, változatos természeti szépségekkel. A Remete-hegy, a Remete-szurdok, a Zsíros-hegy, a Nagy-Szénás, a Kutya-hegy a Nagy-Kopasz-hegy és nyúlványai ölelik körbe a települést. SOLYMÁR SCHACJMAR Irányítószám: 2083 Körzethívószám: 26 A budapesti Hűvösvölgy felől és a 10-es főközlekedési útról is gyorsan megközelíthető. A Kerek-hegy és a Sziklás-hegy lejtőjén épült, a pilisvörösvári Rétvölgy és a Jegenye-völgy találkozásánál, 205 m magasságban. Különlegesen szép és érdekes település. Az erdős hegyek részint közvetlenül felette, részint közel a faluhoz emelkednek. A hegyoldalban források fakadnak; vizük mélyen bevágódó árkokban folyik a Jegenye-völgy felé. Ezek szabják meg a település utcáinak jellegét és irányát is. Főútvonala, a Mátyás király utca, a község keleti szélén halad; belőle ágazik ki a Bajcsy-Zs. út, amely a Templom térbe torkollik. Itt van a Hűvösvölgyből érkező 64-es autóbusz végállomása. Solymár község keleti szélén a Jegenye-völgy patakjának kanyarulatában emelkedő Várhegyen állott a - Kerekegyházi Laczkfy István által építtetett - solymári vár (Castrum Salmar). Okleveleink 1370-1531 között említik a várat, amelyet hol főurak birtokoltak, hol maga a király. Erődítményeit valószínűleg a török perzselhette fel, mert a füstös, kormos romok között 1561. évi veretű pénzeket találtak. Bél Mátyás idejében (1737) omladozó, kormos falak, fedetlen, de itt-ott kőfaragásokkal díszített termek regéltek még a múltról. Pest vármegye egykori főjegyzője, Valkó Arisztid vezette az 1929-1940 közötti ásatásokat, amelyek során a dombtetőn egy 16 x 9 m nagyságú - több teremből álló - épülettömb, (feltehetően a palota maradványa) került elő. Keleti oldalán gótikus bejárat nyílik, nyugati oldalát egy égnek meredő, csonka boltív zárja le. Az épületet egy derékszögben megtörő fal köti össze a 7 x 7 m-es négyszögletes saroktoronnyal. 1974-ben újabb feltárások kezdődtek, amelyek nyomán a rommező kibővült; egy külső erődfal nyomvonala bontakozott ki a kutatóárokban. Sikerült feltárni a vár kútját és a palotának egy további nyugati falrészletét. Az ásatások szép leletanyagot eredményeztek. A török idők alatt nemcsak a vár indult pusztulásnak, a falu is elnéptelenedett. Az 1715. évben újratelepült község német telepeseinek leszármazottjait a második világháború után nagyrészt kitelepítették.
