Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység

Korláth Mihály. A század elején legnagyobb birtokosa Barcza Károly lett. Az 1890-ben - késő klasszicista stílusban - épült kastélyukhoz páratlanul szép tájképi kert társul. Vadgesztenyesor övezi a meredek lejtőt. A kertben mesterséges tó és négyoszlopos timpanonos kerti lak épült. Jegenyenyár, korai juhar, japán akác, gazdag növényi pompa díszíti. Barcza György vatikáni titkos tanácsos volt, kiemelkedő

szerep jutott számára a II. világháborúban. Kállay Miklós tudtával Svájcban a magyarok háborúból való kilépését szorgalmazta. A település a kastély környezetéből nőtt ki. A kastélykerthez közel, a mai központ területén áll a részben már átalakított Mentlerkúria. Az L alakú épületet kosáríves tornác övezi.

Zámor kiváló kirándulóhely, a vadászok is kedvelik.

BIATORBÁGY WlA-KLEimüRWALL Irányítószám: 2051 Körzethívószám: 24

A Tétényi-fennsík erdői és az Etyeki-dombság lábánál hosszan elnyúló, - halastó által határolt - kettős nevű település valóban két “szülőfalutól” származik.

Anonymus XIII. századi krónikája szerint a (Dunántúlról visszatérő) Őse és Ősbő honfoglaló vezérek Árpád fejedelmet a Torbágyerdőben - in silva Turobag - “vadak után járva-kelue“ találták. A Torbágyerdő alatti “Biua” elnevezés egy 1192. évi birtokösszeírásban szerepel először. A két település évszázadokkal később, 1966-ban egyesült.

A török hódoltság alatt Torbágy hosszú időre elnéptelenedett, ezért itl is német telepesek folytatták az elődök közösségépítő munkáját. Bia viszonl magyar faluként élt tovább. 1946-bar a német lakosság nagy része a faival kitelepítettjeinek közös sorsában osztozott, s a faluba a Kárpát-medence különböző részeiről jöttek új lakók.

Természeti környezete sok kirándulót vonz. Főképpen a Tétény-Sós kúti-fennsík (a középkori Torbágyerdő) nyugati peremének sziklavonulata, a Nyakaskő látványos alakzatával, az Iharos-erdő és a horgásztó.

A Sóskút felé eső biai falurész református temetőjében van Biatorbágy legrégibb építészeti emléke. Ez a XI század végéről származó, sokszor átépített, Szent Kereszt-templom romja, s szintén a középkori eredetű Torbágy Mária nevét viselő temploma. A torbá gyi és a biai Szent Anna katolikus templomok közelében egy-egy XVIII századi Szentháromság-oszlop áll Valószínűleg a XVIII, században épült az 1870-ben átalakított biai református templom is, amelynek közeléber a Mezőgazdasági Szakmunkásképzi Iskolának helyet adó Szily-Fáy kastély található. Az U alakú, részber a tornácos, földszintes épületet iskolí céljára átalakították. A másik (egyko gazdasági központ jellegű) uradalm épület a Sándor-Metternich-kastély