Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység
lejtő sárgállik a nagy virágú tavaszi héricstől, - májustól árvalányhajmező hullámzik a szélben. Egy-két helyen díszlik a törpe mandula és a fekete kökörcsin is. Védettek: az Öreg- és Új-hegy szarmata mészkőbe vájt borospincéi, a Benta- vagy (ahogyan a helyiek nevezik) Tárnok-patak-völgye, legelőivel ritkás fűzfacsoportjaival és a Halastó. Csodálatos szépségű monumentális kőbányája egyiptomi templomokat idéz, már a rómaiak is bányászták kövét. Udvara szabadtéri rendezvények színtere. Őskori településnyomok a Kisberki dűlőben voltak fellelhetők. A rézkori, bádeni kultúra a Szőlőhegyen és Tárnok-ligeten jelent meg. A Nagyberki dűlőben késő bronzkori urnasíros telepet találtak. A község, jelenleg külterületi részén, I-1V. századig lakott római település nyomai találhatók. Ez az érdi Tusculánumtól Sóskútig húzódott. A népvándorlás korából kvádok és avar törzsek emlékei, Vili. századi település maradványai kerültek elő a Jobbágy - felső vetődűlőben. A Szőlőhegyen épült Árpád-kori Deszka falu a törökök idején lakatlanná vált. Tárnok a középkorban a királyi udvarnak beszolgáltatott termékek kezelőinek lakóhelye. Bizonyára a régi kőbányát használták e célra. Középkori temploma a törökök alatt részben elpusztult. Az elnéptelenedett Tárnokot a XVII. században lengyel, szlovák és magyar családok népesítették be újra. Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templomát barokk stílusban, a régi falmaradványok felhasználásával építették fel. A XVIII, századi Nepomuki Szt. János szobor a templom előtt áll. A temetőben látható a pestis járvány emlékére emelt barokk Szent Rókus-kápolna. Szlovák népessége őrzi nyelvét, hagyományait, szokásait. Az Orbánnapi borünnepet, borversennyel, folklórműsorral teszik emlékezetessé. Hagyomány a karácsonyi betlehemezés, húsvétkor a kereplés, a Júdás-égetés, a feltámadási körmenet, virágszőnyeg készítés. Kétnapos búcsúja október második vasárnapján kezdődik. A Júdás-égetés ma is élő hagyomány a településen. Húsvétkor a gyerekek, fiatalok kereplővel járják végig a falut; helyettesítik az elnémult harangokat, (Ilyenkor a harangok Rómába mennek). Vasárnap délelőtt házról házra menve eléneklik Júdás árulását, amiért kisebb ajándékokat kapnak. A Júdás-kántálás végén, megosztoznak az adományokon és elégetik a bábút. Húsvét hétfőn a locsolkodás “sibálás”-sal egészül ki. Fűzfavesszővel veregetik meg a lányokat, hogy frissek, egészségesek legyenek. A község belterületén 25 hektáron Szabadidő Központ kialakítása kezdődött meg, ezen belül rövidesen átadásra kerül az Új Sportcentrum. A felduzzasztott Benta-patak a horgászsport kedvelőinek kínál kitűnő lehetőséget. GERTI PRESSZÓ TÁRNOK Hazatérők útja 42. Házi sütemények, italok. Ünnepi alkalomra sütemény rendelést felveszünk. Nyitva: kedd kivételével minden nap. Tel: 23/ 389-010 Törpemandula A i'OVAHOS OÜI.NYUOAÍI KAPUJA :i3 A ÜUOAMIÜQYSÜG 111
