Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység
Anonymus gesztájában írta: “Árpád vezér pedig huszonnegyed napra tanácsot tartván, felkerekedett Ecilburgból, hogy meghódítsa Pannónia földjét egészen a Duna folyóig. Első nap a Duna mellett százhalom mellett ütött tárbort. ” SZAZHALOMBATTA HATA/BATA Irányítószám: 2440 Körzethívószám: 23 Budapesttől 30 km-re fekszik a Duna partján lankás, változatos tájon. Északkeleti oldalán meredek falú löszpart magasodik a folyó fölé, majd tőle távolodva szelíden érkezik a Bentapatak völgyébe, hogy délen ismét a Dunához simuljon. A közel 20.000 lakosú város a 6- os sz. főúton közelíthető meg gépkocsival Budapesttől 45 perc alatt. Vasúton a Déli és Kelenföldi pályaudvarról, autóbuszon az Erzsébet térről és a Kosztolányi Dezső térről lehet a városba utazni. A településközponthoz két út vezet: a vasútállomás érintésével a Damjanich út, és a Csenterics út a Hőerőmű irányából. A település központja az Újváros, amely az 1960-as évek iparosításának időszakában épült. A központ körüli kertváros az 1930-as években kezdett benépesülni. Tőlük északkeletre, a magaspart árnyékában, találjuk az Óvárost. Ez a város leghangulatosabb része. Gyönyörű Duna partja kiváló pihenőhely. A központtól délre található Dunafüred. A tájban meghatározó szerepe van a két nagyipari üzemnek, a Dunamenti Erőmű RT.-nek és a MÓL RT. Dunai Finomító üzemének. Ezek tették a várost az ország egyik legfontosabb energetika centrumává. A kedvező földrajzi környezetber szívesen megtelepedett az ember; mái a korai bronzkortól lakott volt e táj Bronzkori-vaskori földvára a Tégla gyár fölötti fennsíkon magasodik Teli-telepét a kora bronzkorban í Nagyrév-kultúra népei (ie. 1800), e középső bronzkorban a Vatya kultún népei (ie. 1500) lakták. Utóbbiak kéz zel megmunkált használati tárgyai kerámiái, bronzeszközei, lakásai égj gazdag kultúra emberléptékű és köz pontú világáról vallanak. A régészei által feltárt rétegekben lakóházak, ke rámia és bronzöntő műhelyek, gazdac tárgyi leletanyag, növényi és állat ételmaradványok kerültek elő. / bronzkori Teli-telep élete a halomsíro: kultúra (ie. 1300) hódítása után szűn meg, őket az urnamezős kultúra népe (ie. 1100) követték. Az új népesséc állattenyésztő, pásztorkodó életet élt települései rövidebb életűek, nyíltszín telepek voltak. Az ie. V1I-V1. századbar új korszakot nyitó, - vaseszközöke használó, új eszméket és a mykéne civilizáció jegyeit tükröző - Hallstatt kultúra jelent meg. A földvárat kiszéle sítették, s (ma is ép) földsánccal vet ték körül. A gazdag halotti kultúr; emlékét, a tőle nyugatra fekvő „Matrica” Múzeum - Százhalombatta Az 1987-ben nyílt állandó kiállítás a település történetét mutatja be a bronzkortól napjainkig. A régészeti gyűjtemény igen gazdag, megtalálható itt a város római elődjének nevét /Matrica/ őrző feliratos oltárkő, a településnek nevet adó százhalmokból /vaskori tumulusok/ származó vadkanagyaras vas zabla, egy ritkaságnak számító kelta fej, stb. A múzeum rendszeres és változatos időszaki kiállításokkal, gyermek programokkal, magyar és idegen nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat. A helyszínen kiadványok, képeslapok vásárolhatók. Megközelíthető a 6-os úton, ill. a Kosztolányi térről sárga busszal. Cím: Százhalombatta, Gesztenyés út 1-3. Tel/Fax: 23/354-591 ff,-mail- matrica@alarmix.net Nyitva: hétfő szünnap, keddtől péntekig: 10-18 óráig, szombat, vasárnap: 14-18 óráig.
