Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység
A Szent Gellért kápolna A közigazgatás szerint Érdhez tartozó ún. Kutyavárat történelme Diósához köti. A szakemberek véleménye alapján (ellentétben a ma is élő hagyománnyal miszerint Mátyás király emelte itt pecérei és vadászebei számára) a XV. századi diósdi kastéllyal azonosítható. érkeztek. A szerbek később beolvadtak a nagyobb számú német közösségbe. A XVIII, században lllésházy a helyi földbirtokos család. A falu a régitől északkeletre mintegy 1,5 km-re épült fel. Kápolnáját Szent Gellért emlékére emelték. A szájhagyomány szerint, vértanúsága előtt, itt misézett utoljára a püspök. A kápolnát lllésházy József megbízásából 1771-ben építették, a településközpontban található katolikus templom és Polgármesteri Hivatal szomszédságában. A római katolikus templom előtti teret Nepomuki Szent János és Szent Flórián barokk szobrai díszítik. A templom 1896-ban épült. Diósd területeinek nagy része gróf Károlyi Imre és Lajos birtokához tartozott. A szőlőültetvényeket a századvégi filoxéra járvány elpusztította, így helyükbe amerikai szőlőfajtákat és gyümölcsösöket telepítettek. A helyi gazdák régen a szőlőszobákban - gondos kezelés mellett - késő tavaszig is eltartották a szőlőt, hogy jó áron eladhassák a budapesti piacokon. Keresett volt a diósdi bor Rácváros kocsmáiban. A kertészeti kultúrát újra terem sváb családok nagy részét a háboi után kitelepítették, s helyükre Érdél; bői magyarok érkeztek. A II. világhi ború idején kezdett pusztulni a Diói határában lévő fenyő és tölgyerd' így megváltozott a település kiírná is. Az esőben, csapadékban gazdi gabb Diósd mikroklímája sokkal sz< razabb lett. A hely különleges értékei a ka| tárkövek, melyek védelem alatt ál nak. Belőlük kettő is megfigyelhető < Árvalányhaj utcában. A kaptárkövi két a múlt század végén fedezték fe mint sziklába vájt kaptáralakú fűik két, a közeli Csiki-hegyek tövébei Ezekből a prehisztorikus korúna (bronzkor, vaskor eleje) feltételezett fü kékből azóta már többet is találta az ország más helyein is. Kedvelt diósdi kirándulóhely “Római-árok” és a Kőbánya. 1995-ben, a magyar rádiózás kezdet nek 70. évfordulóján nyílt meg a Rádió i Televízió Múzeum (Diósd, Kőbányai Ú1 Állandó kiállításának címe: A magyar r. diózás és televíziózás története a kezd tektől napjainkig. A rádiózás és a televíz ós technika történetét bemutató érdek kiállítás része a Nobel-díjas Békét Györgyi 1899-1972) emlékszobája is. Látogatható: hétfő kivételével 10-1 óráig. Tel: (23) 382-372 Diósdon a panzióban és magái házaknál egyaránt megszállhatunk. A falu öregjei szívesen emlékezne vissza a szüreti és farsangi mulats; gokra, amelyet maguk rendeztek vak melyik kocsmában. A fiúk végigjártá a falut, mindenkit meghívtak, mindé házba bementek. Miközben lefoglaltá a gazdát és asszonyát, a többiek kamrából begyűjtötték a mulatsághc szükséges ennivalót, kolbászt, sonká A legnagyobb vigalom hamvazósze dán volt. ■134 A i-'OVAilO-S OÜl.NYUOAl'l KAPUJA ÜS A ÍUDAMIÜGYSÜO
