Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység

Vörösuári-völgy már a Pilis-hegységtől választja el. Az Ml-es autópályától északra húzódó Biai-hegy és a Csíki­­hegyek a 300-350 m-t alig haladják neg. Az említett autópályától délre a Tétényi- és Érdi-fennsík azonos alap­­főzetből felépülő, - Buda felé merede­ken lejtő, déli irányban enyhébb átme­nettel a Mezőföld felé elenyésző - tája lúzódik. Az öreg mészkőrétegekre tele­pült fiatal, miocén fedő-hegységi kőzet alapozta meg e vidék évszázados kő­bányászatát (Sóskút, Diósd, Puszta­­zámor). E terület legmagasabb pontja, - egyben legszebb kiránduló területe - a Biatorbágy melletti Iharos (334 m). E térséget még nagy, összefüggő erdőségek borítják. Nagy részük a Budai Tájvédelmi Körzet védett terüle­­;ét képezi. Tölgyerdői a legnagyobb fiterjedésűek, gazdag aljnövényzettel. \z északi lejtők, völgyek hűvösebb környezetében bükkösökkel is talál­kozhatunk - gyertyánok, hársak tár­saságában. Legszínesebb a növényze­­:e a mediterrán jellegű karszt-bokorer­­dőknek, a dolomit és mészkő szikla­gyepeknek. Utóbbi területeken gyö­nyörű a tavasz, s csodálatosan szép az őszi lombszíneződés. Színesítik a tájat 3 telepített fekete fenyőerdők is. A ba­jor alpokból évszázadokkal ezelőtt ide­származott lakók számára talán az óhaza emlékét idézik. Pannónia! A rómaiak több évszá­­rados birodalmuk keleti határát a Dunánál vonták meg. A Duna túlsó ol­dalára legfeljebb néhány őrtoronnyal, hídfőállással merészkedtek. A Du­­na-Tisza közi rivális szarmatákkal ugyan közösen tervezett védővonalat hoztak létre (az Alföldön a Dunától in­duló Csörsz-árkot), de településeiket kizárólag a Dunántúlon építették. Rómától Aquincumig a hadiút Százhalombattán (Matrica katonai táborán) át vezetett. Településeik nyo­mai: - Mithras istenüknek szentelt templomaik maradványai - szinte va­lamennyi helység határában megta­lálhatók (Százhalombatta, Érd, Telki, Páty, Tök, Budaörs,Törökbálint, Soly­már). Ennek a kies vidéknek sem a ró­maiak voltak első lakói. Több ezer éves régészeti emlékek sokasága tanú­sítja az ellenkezőjét. Nem véletlenül tartották 1876-ban a Régészeti Világ­­kongresszust Budapesten, s indult nemzetközi régészeti kutatás Százha­lombattán. A 122 rejtélyes halom igen régi kultúrák nyomait őrzi. A Matrica Múzeum régészeti anyaga világhírű. A most kialakulóban lévő régészeti park pedig igazi turisztikai látványos­ság. Az érdi Fundoklia-völgy ősleletei is messze földön híresek. A történelem azt igazolta, hogy a főváros közelsége nem minden esetben előnyös. A török hódoltság pusztává változtatott szá­mos Árpád-kori települést, romba döntötte a magyar pálosrend fényes Dolomitkopár a budaszentlőrinci kolostorát (pompájá- í Csíki-hegyekben ban és méreteiben meghaladta a - Budaörs fölött A i-'íMrtOS OáNYUOAfl KAPUJA :iS A ÍUOAl-ihiOYáaO m

Next

/
Oldalképek
Tartalom