Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)

Jegyzetek

60. ) Weisz István: A mai magyar társadalom. Bp. 1930. 203. old.

61. ) Pest megyei Népművelés 1934. jan. sz.

62. ) Ceglédi hírlap 1938. máj. 22.

63. ) Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban.

Szentendre 1987. 359. old.

64. ) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. Jogú város adattára. Bp. 1939.

138. old.

65. ) Ceglédi Hírlap 1939. febr, 5,

66. ) Lt. XXIV. 512/2. sz.

67. ) Oláh István 1913-ban született Monoron iparos családból. Helyben végezte el a

polgári iskolát, Kiskunfélegyházán 1932-ben tanítói oklevelet szerzett. Hétévi keserves állástalanság után Mezőtúr mellett Peres pusztán egy tanerős osztatlan tanyasi iskolában kezdett tanítani. Itt három esztendőn át végezte a tanyai tanítók hősi munkáját, 1942-ben Vasadra került igazgatónak.

Kiemelkedő népnevelő munkája elismeréséül 1945-ben őt bízták meg a Ceglédi Szabadművelődési Körzet megszervezésével. 1946-ban már az ország legnagyobb megyéjének, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a népművelését irányítja, másfél millió embernek lett a „tanítója”.

Hét esztendeig állt a megye népművelésének élén. 1954-ben hazatért Monorra, és megszervezte a mai József Attila Gimnáziumot. A szenvedélyes munka azonban megerőltette szívét, s 1969. máj. 12-én 56 esztendős korában hirtelen elhunyt. Életútjának méltatása a Monori Füzetek 5. sz-ban olvasható.

68. ) Lt. XXIV. 512/1. sz.

69. ) Ceglédi Népszava 1945. dec. 25.

70. ) Lt. XXIV. 167/11. 1946.

71. ) Hídvégi Lajos 1909-ben született Budapesten. 1929-ben Szegeden szerzett tanítói

oklevelet. Pedagóguspályáját Kiskundorozsmán kezdte, 1930-ban Albertibe került. Itt alapított családot. 1947-48-ban a ceglédi, 1948-tól 1951-ig a Pest megyei Szabadművelődési Felügyelőségen dolgozott. Ekkor került ismét Ceglédre a Táncsics M. Alt. Iskolához. Levelező tagozaton ált. iskolai tanári képesítést szerzett. Szenvedélyes kutatója lett a város múltjának. A Pest Megyei Hírlapban közel száz művelődéstörténeti cikke jelent meg, de több önálló kötete is napvilágot látott: a Szőkehalmi Gazdaképző 1963-ban, Ceglédi Históriák 1981-ben, Pusztabokrok 1984-ben, Sírok a határban 1991-ben.

Munkásságáért 1993-ban a város díszpolgárává választották. Elhunyt 1994-ben.

72. ) Lt. XXIV. 26/1947. sz.

73. ) VKM. 136. 394/1947. sz.

74. ) „Cegléd” 1947. febr. 9.

75. ) Lt. XXIV. 019/1947. sz.

76. ) Lt. XXIV. 807/1947. sz.

77. ) „Czegléd” 1948. dec. 25.

78. ) Czeglédi Újság 1914. nov. 22.

70