Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Jegyzetek
Jegyzetek 1. ) Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. Bp. 1898. Szerk.: Matlekovits Sándor. IX. 313. o. 2. ) „Czegléd” 1893. ápr. 9. 3. ) Nyújtó Pál Cegléden született 1833. ápr. 4-én. Nagykőrösön végezte a tanítóképzőt. Mint nemzetőr részt vett a szabadságharcban. 1851-től tanított szülővárosában a ref. iskolában, melynek néhány év múlva igazgatója lett. Városi képviselő, jeles közéleti ember, akinek volt ereje a társadalom felnőtt tagjaival is foglalkozni. 0 a legjelentősebb egyletalapítónk a múlt század második felében (Népkör, Iparos Ifjúság Önképző Egylete, Turini Százas küldöttség, Árpád Olvasó Egylet). Jelszava volt: „Akinek az Isten tetterőt, jóságos szívet adott: azt fel kell használnia embertársai boldogítására.” („Czegléd” 1901. ápr. 28.) Meghalt 1902-ben. 4. ) „Czegléd” 1888. jan. 8. 5. ) „Czegléd” 1899. jan. 15. 6. ) „Czegléd” 1904. aug. 20. 7. ) „Czegléd” 1885. febr. 4. 8. ) „Czegléd” 1885. febr. 8. 9. ) „Czegléd” 1911. nov. 19. 10. ) „Czegléd” 1885. febr. 8. 11. ) „Czegléd” 1899. jún. 11. 12. ) „Czegléd” 1899. jan. 15. 13. ) Unghváry László (1856-1919) Cegléd város híres kertésze. Az 1880-as években önálló vállalkozásba kezdett. Legyőzte az alföldi futóhomokot, és megalapozta a ceglédi gyümölcstermesztést és szőlőkultúrát. 1893-ban alapított faiskolája világhírűvé vált. Az 1910-es években épült a mai Kossuth Ferenc utcában az a modem pincéje, mely az ország legnagyobb síkvidéki pincéje volt. 14. ) „Czegléd” 1909. okt. 24. 15. ) „Czegléd” 1919. nov. 24. 16. ) „Czegléd” 1912. márc. 23. 17. ) „Czegléd” 1913. nov. 23. 18. ) „Czegléd” 1913. jan. 21. 19. ) Gombos Lajos 1881-ben született Cegléden. Elemi iskoláit szülővárosában, gimnáziumi tanulmányait Pécsett végezte. Kolozsvárott a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1905-ben. 1907-ben fiatalon Cegléd polgármesterévé választották. Méltó folytatója volt Gubody Ferenc városfejlesztő munkásságának. Az ő polgármestersége alatt történt meg a lakóházak számozása, járdák és vízvezető árkok kiépítése, több közegészségügyi intézmény létrehozása, a villanytelep megépítése, a városi tűzoltóság megszervezése. Érdemei elismeréséül 1914-ben újra őt választották polgármesterré, de az őszirózsás forradalom megfosztotta tisztségétől. A Tanácsköztár66