Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Művelődési intézményeink
az állapoton sokat segített az önálló Gyermekkönyvtár kialakítása a Gubody utcában. 1957- től 1990-ig Kányi Andrásné volt a Városi Könyvtár igazgatója. (1985 óta ismét Városi és nem Járási Könyvtár.) Vezetése alatt fokozatosan és módszeresen fejlődött a könyvtár mind állományát, mind személyzetét illetőleg. 1974-ben az újvárosi lakónegyedben fiókkönyvtár nyílt, 1984 óta pedig bibliobuszok beállításával mozgókönyvtár áll a város központjától távol lakók rendelkezésére. A Városi Könyvtárat megszületésétől kezdve az állandó helyváltoztatás jellemzi. Csak 1990-ben jutott elfogadható helyzetbe: az ekkor végrehajtott bővítés eredményeképpen a könyvtár épülete olyan galériához jutott, ahol a folyóiratok, újságok, zenei anyag, az olvasóterem és a helytörténeti gyűjtemény kapott kellemes, de még mindig nagyon szűkös elhelyezést. A Városi Könyvtárnak a mai időkben egyre több és több könyvigényt és információigényt kell kielégítenie. Ezt a hatalmas közművelődési munkát kitűnően képzett könyvtárosi gárdával tudja ellátni: közülük 14 felsőfokú, 7 középfokú végzettséggel rendelkezik. Igazgató 1990-től Jakab Béláné. A tulajdonképpeni könyvtári szolgálaton túl a Könyvtár ad helyet számos más kulturális rendezvénynek is. Itt tartja rendezvényeit a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság, itt szerveződnek a Cegléd Baráti Kör közgyűlései, de gyakran rendeznek itt kiállításokat is. Ma már a Városi Könyvtár Cegléd kulturális életének, az iskolán kívüli művelődésnek egyik leglátogatottabb központja, szolgáltatásai nélkülözhetetlenek a művelődni és szórakozni vágyó polgároknak. KOSSUTH MŰVELŐDÉSI KÖZPONT A mai Kossuth Művelődési Központ épülete 1927-ben Ipartestületi Székháznak készült. Az 1949. évi államosítás után Kultúrház néven fokozatosan a város közművelődésének központjává vált. A nagy terjedelmű épület rendkívül sokoldalú szerepet tölt be. 1985- ben készült el átalakítás révén minden igényt kielégítő színházterme, mely ma Pest megye legkorszerűbb színháza. Az emeleti kamaraterem tanácskozások, konferenciák, pódium előadások és mozgáskultúrát fejlesztő foglalkozásoknak nyújt otthont. Legsajátosabb intézménye az ún. „Kaszinó”, mely régi társas egyleteink hagyományát követve kulturális időtöltésre, szakmai megbeszélésekre, politikai vitaműsorokra hívja a ceglédi polgárokat. Itt tartják beszámolóikat országgyűlési képviselőink és a polgármester is. A Kossuth Művelődési Központ „B” épületében a legkülönbözőbb kiscsoportok tartják foglalkozásaikat: bélyeggyűjtők, éremgyűjtők, fotókkb, magányosok klubja, nagycsaládosok klubja, különböző nyugdíjas klubok. Itt találnak otthonra a különböző közhasznú tanfolyamok: színi tanoda, szabás-varrás tanfolyam stb. De a saját szervezésű tanfolyamokon túl az intézmény termeiben bonyolítják le programjaikat a legkülönbözőbb külső szervezetek is: Vakok és Gyengénlátók Szövetsége, Öregcserkészek, Kisegyházak, Cigányklub, sőt itt zajlik le a katonai sorozás, a Vöröskereszt véradása, különböző diákrendezvények, vállalati értekezletek és engedményes vásárok. 64
