Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Művelődési intézményeink
nak.” Valósággal meghatott az egyszerű embereknek áhitatos figyelme, s erőt és kedvet adott ehhez a munkához az a megbecsülés, mellyel a tanyai magyarság fogadta a népért önzetlenül dolgozni tudó értelmiségieket. Számomra fölemelő élmény volt minden népművelő „kiszállás”. Milyen szomorú, hogy a II. világháború csakhamar megfosztott ettől a szép szolgálattól! SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉG (1945-1948) A II. világháború után nagy lendülettel indult meg hazánkban az újjáépítés. Kulturális téren hamar elkezdődött a népművelő munka is. Mindössze a név változott: a „népművelési bizottságot” 1945-ben felváltotta a „szabadművelési bizottság”. Az Országos Szabadművelődési Tanács után megalakultak a megyei tanácsok, a megyéken belül pedig a körzeti szabadművelődési tanácsok. Cegléd körzeti központ lett, ide tartoztak az abonyi, alsódabasi, kiskunfélegyházi, monori és nagykátai járás, valamint Cegléd, Nagykőrös és Kiskunfélegyháza városok. A Ceglédi Szabadművelődési Tanács 1945. november 30-án alakult meg. Elnöke Szelepcsényi Imre, Cegléd polgármestere lett, titkára Ócsai István gimn. tanár, akit később Szirmay Regináid váltott fel. A tagság összetétele a következő volt: A rk. egyház részéről: Petró Sándor hitoktató és Kovács András tanító, a ref. egyház részről: Bükki Zsigmond és dr. Czakó Jenő lelkészek, az evangélikus egyház részéről: Haerter Ádám és Matuz László, az izr. egyháztól: Hortiné Szenes Erzsébet, Kossuth Gimnázium: Ócsai István és Radványi Nagy József, Áll. Polgári Fiú és Leány Iskola: Arató Mátyás és Tarr Márta, Rk. Polgári Leányiskola: Czakó Mária, Gazdaképző Iskola: Németh István, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége: Varga Edit, Ref. Elemi Iskola: Kardos Mihály, Rk. Elemi Iskola: Andrási Béla, Áll. Elemi Iskola: Géczy János, Evang. Elemi Iskola: Péntek Lajos, Gazdasági Egyesület: Nagy Lajos, Kommunista Párt: Mezriczky György és Bessenyei Sándor, Újvárosi Népház: Koncz Ferenc, Iparos Ifjúság Önképző Egylete: Polónyi István, MADISZ: Vörös Mihály, Rk. Legényegylet: ifj. Mészáros Pál, Kisgazda Párt: Nyújtó Ferenc, KIÉ: dr. Zsengellér Ferenc, Egészségvédelmi Intézet: dr. Szántó Andor.66 1945-ben tehát még részt vehetett a nép művelésében a társadalom minden rétege, köztük az egyházak képviselői is. Mindazok a szervezetek, melyek túlélték a II. világháború pusztításait, széles összefogással kezdték el a szellemi újjáépítést. A vallás és közoktatási minisztérium a ceglédi művelődési körzet vezetésével Oláh István tanítót67 bízta meg 1945. dec. 5-én: „Felkérem, hogy szolgálattételre Pestvármegye alispánjánál, mint a vármegye ideiglenes Népművelési Tanácsa elnökénél jelentkezzék. Cegléden a népművelési hivatalt haladéktalanul szervezze meg és a népművelési tevékenységet haladéktalanul indítsa el.68 A körzeti hivatal működését 1945. dec. 10-én kezdte el. Munkájához a minisztériumtól ideiglenes útmutatót kapott. Ez a „Tájékoztató” hat pontban jelölte meg a legfontosabb feladatokat: 1. ) Politikai nevelés, de nem párt-, hanem nemzetpolitikai 2. ) Erkölcsi nevelés, melyben első a családnevelés 56
