Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Művelődési intézményeink
Ócsay Gergely kisgazda Csala István kisgazda49 Ez a bizottság háromévenként megválasztotta a helyi népművelési titkárt, aki rendszerint a tanügy emberei közül került ki. A tiszteletdíjas titkár állította össze az évi munkatervet, ő szervezte és ellenőrizte az előadásokat, tanfolyamokat, s minderről jelentéstétellel a bizottságnak tartozott. Cegléden 1922-ben a titkári tisztséget Fedák János50 tanító nyerte el, 1928-ban őt Velkey János51 gimn. tanár váltotta fel, aki 1944-ig, a szervezet megszűnéséig látta el ezt a feladatot. A nagy létszámú tanyai lakosság iskolán kívüli művelését először a külterületi iskolák igazgatója, Csűrös Antal52 irányította 1933-ig nyugalomba vonulásáig, ettől kezdve a tanyai népművelést is Velkey János vezette. Az 1920-as évek végén megindult a népművelési titkárok országos kiképzése. Ceglédről 1928-ban egyszerre 6 pedagógust küldtek el a keszthelyi, illetve szentendrei népművelési előadói tanfolyamra: a Kossuth Gimnáziumból Jóbai Jánost, Schmidt Istvánt és Velkey Jánost, az Áll. Polgári Fiúiskolából Pavetits Manó igazgatót, az Áll. Polgári Leányiskolából Flunyadi Teréz tanárt. Mindannyian eredményesen végezték el a tanfolyamot, közülük a helyi Népművelési Bizottság Velkey Jánost bízta meg a népművelési titkári tisztséggel. Ceglédről a következő években is többen vettek részt országos népművelő tanfolyamokon. Jellemző, hogy valamennyien pedagógusok voltak /Megyery Endre, Simonyi István, Tóth József/. A népművelési titkár minden tanévre elkészítette munkatervét. Azért beszélhetünk „tanévről”, mert az előadásokat, tanfolyamokat általában október és március hónapok között rendezték, a felnőtt lakosságnak a téli idény felelt meg az önképzésre, elemi iskolai ismereteik bővítésére. Az előadások és tanfolyamok helye külterületen a tanyasi iskolák voltak, mindig az illető tanító közreműködésével, benn a városban a különböző egyleti székházak, ahol a közönség nagy része az egyleti tagságból tevődött össze. Az idény utolsó előadását többnyire bál követte a századforduló hagyományait megőrizve. Helyi lapjaink részletesen beszámolnak a népművelő munkákról. Pontosan leközlik az évi munkatervet a városra és a külterületre vonatkozólag egyaránt. Minden érdeklődő megtudhatta, hol, mikor, ki és miről tart előadást. Eehetett választani érdeklődés szerint. Hogy világos képet kapjunk ezeknek a népművelő előadásoknak a jellegéről, tekintsük át teljes egészében az 1928-29-es idény városi munkatervét: December 9. Szücstelepi iskola: Az emberi élet végső célja. Dr. Halász Kálmán rk. hittanár. Egyenlőségi kör: A magyar dal. Sárkány József gimn. tanár. Árpád kör: Járványos állatbetegségek. Dr. Szakter József állatorvos. December 12. Uránia Mozi: Anyák iskolája. Dr. Lux Ervin orvos. Újvárosi Olvasó Egylet: Magyarország természeti szépségei. Kiss Gyula ref. elemi isk. igazgató. December 16. Kultúrház: Petőfi élete költeményeiben. Dr. Kisfaludi László polg. isk. tanár. 49
