Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Társadalmi egyesületeink közművelődési tevékenysége
Sportegyesül etek A századforduló társas egyleteinek szórakoztató tevékenységébe merőben új színt hozott az ezekben az években hódító útjára indult modem polgári sportmozgalom. Cegléden Paulovits Károly középiskolai tanár volt az újfajta szórakozás legjelesebb terjesztője.31 Húsz éven át ő és felesége, Gallauner Etelka tanította a testnevelést az egykori polgári iskolában, ők rendezték az első nyilvános évzáró tomavizsgát a Kámáni erdő nagy tisztásán 1892-ben. Hogy milyen újfajta kulturális élmény volt ez az unatkozó ceglédiek számára, mi sem bizonyítja jobban, minthogy erre az eseményre másfélezer ember vonult ki a 6 km-re fekvő kis erdőbe. Paulovits szervezte meg első sportegyletünket, a Korcsolyázó Egyletet 1884-ben. Első elnöke az a Gubody Ferenc lett, akit még abban az évben polgármesterré választottak. Ok felismerték, hogy az iskolás koron túl is foglalkozni kell testedzéssel, és erre az önként szerveződő sportegyesületekben nyílik lehetőség. Paulovits Károly építette meg első teniszpályánkat a Polgári Iskola udvarán, ettől kezdve nagy kedvvel űzték a ceglédiek is az „anglius laptajátékot”. Az ő javaslatára hozta létre a város első uszodánkat 1895-ben az akkor fúrt artézi kút elfolyó vizét felhasználva. Mit jelentett a sport megjelenése Cegléd nehezen polgárosodó társadalma számára a századforduló éveiben? Az eddig csak füstös kocsmákban iszogató, az egyleti helyiségekben sokszor hajnalig kártyázó, a családi vendégeskedések alkalmával nagyokat evő és egymást megszóló ceglédieket a sport kicsalogatta a szabadba, a ceglédiek elkezdtek korcsolyázni, teniszezni, atlétizálni és uszodába járni. Rájöttek az újfajta szórakozás különleges ízére, megismerték, hogyan kell a szabad időt testünk egészsége érdekében okosan felhasználni. Kezdetben főleg azok a sportágak honosodtak meg, melyek a testedzés mellett kitűnő szórakozást is nyújtottak, mint a korcsolyázás télen és a teniszezés nyáron. Az 1902-ben létrejövő Czeglédi Sport Egyesület már nem bizonyos sportágat, hanem általában „a sportot” tűzte zászlajára. Legnagyobb érdeme, hogy meghonosította városunkban a labdarúgást, vele megszületett a szurkolók tábora. A labdarugó-mérkőzéseken egymás mellett izgult iparos fiatal és vasúti altiszt, kereskedő segéd és városi tisztviselő, leomlottak a társadalmi válaszfalak, a nézőtéren mindenki egy szívvel kiáltotta: Hajrá Cegléd! A sport közelebb hozta egymáshoz a szinte kasztszerűen elkülönülő társadalmi rétegeket, nagymértékben segítette a demokratikus gondolkodás kialakulását. A két világháború közti időben tovább nőtt a sport társadalmi jelentősége. Az 1920-as évek közepén már öt csapatunk játszik a KÖLASZ (Középmagyar Labdarugó Alszövetség) bajnokságában, a kor legerősebb egyesületének, a MOVE-nak már tucatnyi szakosztálya működik, a birkózók országos hírnévre tesznek szert, közülük Tasnády József eljut az olimpiára, Gál József, Zsámboki Pál magyar bajnokságot nyernek. Sportegyleteink ekkor már tervszerű és rendszeres munkájukkal messze fölülmúlták a közművelődési jellegű régi társas egyleteinket, ahol a tagság meglehetősen közömbös volt. Különösen nagyot lendült a város sportélete, amikor elkészültek első korszerű sportlétesítményeink: 1925- ben a malomtószéli labdarúgópálya, 1933-ban mai versenyuszodánk és a teniszkombinát, 33
