Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Társadalmi egyesületeink közművelődési tevékenysége
VÁROSVÉDŐ ÉS SZÉPÍTŐ EGYESÜLET 1987. május 4-én alakult Márkus János építészmérnök kezdeményezésére. Célul tűzték ki a város műemlékeinek védelmét és a város külső képének szebbé, hangulatosabbá tételét. Hirdetik szóban és írásban, hogy őrizni kell mindazt, ami az alföldi városokra jellemző volt, enyhíteni kell azt a kontrasztot, amely a régi mezővárosi polgárházak és a mai modem panelházak között feszül. Cegléden különösen óvni kell a legtöbb műemléket megőrző városmagot. Ez a közösség állította helyre a pusztulásnak indult Kossuth-erkélyt és helyezte új környezetbe. Széles társadalmi összefogással emlékkápolnát emeltek a bedei csata színhelyén, elhelyeztek több emléktáblát nagyjaink tiszteletére, a tanulóifjúság számára pedig évente rendeznek honismereti vetélkedőt. Munkásságukat nemcsak Cegléden, hanem országosan is elismerik: 1996-ban Kós Károly-díjjal tüntette ki a minisztérium az egyletet, 1997-ben itt rendezték a Város- és Faluvédők Országos Szövetségének XVI. találkozóját, 1998-ban Cegléden került sor a Műemléki Világnap megrendezésére. Az egylet elnöke, Márkus János már több kitüntetésben részesült: többek között megkapta a Podmaniczky-díjat „hazánk épített öröksége megóvásában végzett kimagasló munkájáért”. Az egylet mai vezetősége: elnök Márkus János, elnökhelyettes Tószegi Miklós, titkár Juhász József, pénzügyi vezető Józsa Gyuláné, az ellenőrző bizottság elnöke Zsengellér Lajosné, a vezetőség tagjai: Ferenczi József, Józsa András, Kiszely István, Lizik Zoltán, Milusné Józsa Márta, Oszlánczi Ferenc, Szabó Béla, dr. Túri József és Vígh Ferenc. A vezetőségből néhányan tagjai a városi képviselő-testületnek is. A Városvédő és Szépítő Egyesület munkája révén egyre jobban odafigyelünk épületeink igényes felújítására, a foghíjak környezetbe illő beépítésére. Jelmondatuk mindannyiunkhoz szól: „Együtt a városért!” GAZDAKÖR A két világháború között működő Gazdasági Egylet munkássága nem ment feledésbe Cegléden. A rendszerváltás után sok régi gazda jutott ismét földhöz, és az 1990-es évek elején elindult a lassan magához térő gazdatársadalomban is a szervezkedés. Az indítást a Művelődési Központtól kapták, ahol már sokféle klub működött. Lűr István igazgató javaslatára a gazdák is kezdtek összejámi a Művelődési Központ Kaszinójába, hogy problémáikról elbeszélgessenek. De a „kaszinózásnál” sokkal többre vágytak, ezért új otthonba költöztek, és a klubot átszervezték önálló társadalmi egyesületté. A Pest Megyei Bíróság 1994-ben hagyta jóvá alapszabályukat. Célkitűzésük olyan állandó mezőgazdasági központ működtetése, ahol a gazdák kicserélhetik gondolataikat, megvitathatják problémáikat. Alapszabályuk hat pontban fogalmazta meg a tennivalókat: 1. a tagok érdekeinek képviselete, 2. a gazdálkodási szakértelem fejlesztése, 3. a mezőgazdasági termelés minőségi és mennyiségi javítása, 24
