Kürti Béla: Ceglédi sporttörténeti kronológia (Cegléd, 2009)

Ceglédi sporttörténeti kronológia

CEGLÉDI SPORTTÖRTÉNETI KRONOLÓGIA 1925. július 3-án 7 925. július 26-án 1925. augusztus 29-én 7 925. szeptember 6-án jelent meg a MOVE SE saját sportlapjának első száma. A „Czeglédi Élet" főszerkesztője Raffay Géza ügyvéd, a MOVE elnöke volt. A rövid életű második ceglédi sportlapnak utol­só száma 1926. december 10-én jelent meg. Működése alatt részletesen beszámolt a helyi sporteseményekről. A Kossuth Múzeum megőrizte néhány példányát. Budapesten született Ehrlich Rezső asztaliteniszező. AII. világ­háború után a ceglédi asztalitenisz sport egyik újjászervezője, éveken át a legjobb játékosa. Szegedre hívták be katonai szol­gálatra, itt fejlődött I. o. játékossá, innen került be a válogatott keretbe.1960-tól ismét a CVSE játékosa. Elhunyt Budapesten 1980-ban. Horthy Miklós kormányzó Bajcsy-Zsilinszky Endrének, a MOVE országos elnökének jelenlétében avatta fel a Malomtó szélén a város első sporttelepét. A gazdag műsorból, melyet 4000 ember tekintett meg, kiemelkedett 22 MOVE egyesület 350 atlétájának versenye és a ceglédi kisgazda lovasok be­mutatója. (Ebből az alkalmi bandériumból született meg a Ceglédi Kisgazda Lovas Egyesület az ünnepi bemutató sikeré­nek hatására.) A Czeglédi Élet így méltatta a nagy eseményt: „A mocsaras, posványos malomtószélből használható, virágzó sporttelepet létesítettünk, s a sportolni vágyó fiatalságot az utca porából felemeltük a testnevelés templomába." Ugyan­ezen a napon rendezték meg Cegléden az első sportkiállítást a Városháza dísztermében. alakult meg a Ceglédi Kisgazda Lovas Egyesület Rudnyánszky Ferenc huszárszázados vezetésével. Első belépő tagjai: Bíró Ferenc, Nagygyőr József és Varga Ferenc. Sporttörténelmi nevezetességű esemény ez: a parasztfiatalság ekkor kapcso­lódott be a ceglédi sportéletbe. Komoly felkészülés után né­hány év múlva már olyan bemutatókat tartottak, hogy pl. egy budapesti szereplés alkalmával a nézők nem akarták elhinni, hogy ezek egyszerű parasztlegények, úgy gondolták, hogy ezek civilbe öltöztetett huszárok. Számos versenyt nyertek, bemutatóikon ezrek gyönyörködtek. Különösen híresek vol­tak „távlovaglásaik". Lóháton járták be az országot, ipari és mezőgazdasági üzemeket tanulmányoztak, és a hosszú lo­vaglásokon jól megedződtek. Az 1930-as években már több külföldi is csatlakozott az országjáró ceglédi „lovas leventék­hez". Amikor Rudnyánszky Ferencet a Magyar Lovas Szövet­ség főtitkárává választották és Budapestre költözött, a ceglédi 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom