Kürti Béla: Ceglédi sporttörténeti kronológia (Cegléd, 2009)
Ceglédi sporttörténeti kronológia
CEGLÉDI SPORTTÖRTÉNETI KRONOLÓGIA 1882-ben 1883. március 25-én 1883. augusztus 12-én 1884. január 13-án 1884. január 15-én született Cegléden Simon János nyomdász és lapszerkesztő. A saját tulajdonában lévő Ceglédi Hírmondóban bátran bírálta a város közéletét és rendszeresen közölt híreket a sportéletből. 1920-ban fő szervezője az Iparos Sport Egyletnek. A kormány 1929-ben betiltotta, de Simon János 1935-ben kiharcolta újra a működési engedélyt. 1943-ban bekövetkezett haláláig az egylet elnöke volt. született Makón Molnár István testnevelő tanár. 1909-ben került Ceglédre a Főgimnáziumba. Ő honosította meg a füleslabda játékot, mely a labdarúgás megjelenése előtt olyan népszerű volt, hogy nemzeti bajnokságot is szerveztek belőle. Az első világháborúból hazatérve hivatásos katonatiszt lett. Meghalt Miskolcon 1951-ben. jelent meg „Czegléd" c. hetilapunkban az első atlétikára vonatkozó hír. A Magyar Athletikai Club első távgyaloglását Budapestről Cegléden át rendezte Nagykőrösig. Városunkban ünnepélyesen fogadták a „bátor" sportembereket, akik ekkora teljesítményre vállalkoztak. Ennek az eseménynek a hatására néhány hét múlva négy ceglédi fiatal is gyalog tette meg az utat a 16 km-re fekvő szomszéd városba. A ceglédi koponyákban is megjelent Móricz Zsigmond felismerése:„Gyalogolni jó". a következő hír jelent meg a„Czegléd"-ben:„Gubody Ferenc buzgólkodása folytán városunkban a múlt héten korcsolyaegylet alakult. Adja Isten, hogy virágozzék!" Első belügyminiszteri engedéllyel működő, alapszabállyal rendelkező sportegyletünk a Czeglédi Korcsolyázó Egylet. Első elnöke Gubody Ferenc járásbírósági jegyző lett. Amikor őt 1884 szeptemberében a város polgármesterévé választották, az elnökséget Makay Ferenc ügyvéd vette át, őt követte néhány év múlva Paulovits Károly, aki legtöbbet fáradt a szervezőmunkában. A Malomtó jegén tehát megjelent városunkban a szervezett sportélet. 1896-ban a millennium tiszteletére nagyszabású „jégünnepélyt" is rendeztek, az ekkor rendezett korcsolyaversenyen megszülettek az első ceglédi bajnokok. jelent meg négy ceglédi egyetemista szerkesztésében a „Sport"c. lap első száma. Cegléd sporttörténetében rendkívül figyelemreméltó esemény ez, hiszen az ország első sportlapja, a „Tornaügy" is csak 1883-ban indult. A ceglédi sportújságból mindössze nyolc szám jelent meg, valamennyit megőrizte az Országos Széchenyi Könyvtár. 12
