Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)

Jegyzetek

78

első felében Guts-Muts és Jahn munkássága révén. Tovább fejlesztette a tornát a svéd Ling, akinek tornarendszere a XIX. század vége felé vált ismertté Európában. A svéd torna az iskolai testnevelésnek, a német pedig a versenytornának lett alapja.

Ezeket a tornarendszereket fejlesztette tovább századunk elején Niels Bukh, az olleruppi dán Testnevelési Főiskola igazgatója /1880-1950/. Legfontosabb szempontnak a test öokoldalú képzését tartotta. Megváltoztatta a gyakorlatok dinamikáját, a folyamatos végzésre, könnyedségre törekedett a régi merev mozgásokkal szemben. A legegyszerűbb segédeszközöket használta föl és arra ügyelt, hogy a legnehezebb gyakorlatok is esztétikusak legyenek. Munkássága révén vált ismertté az a gimnasztika, melyet napjainkban elsősorban bemelegítés céljára használnak.

59. Sporthírlap 1928. jan. 14.

60. Nemzeti Sport 1930. ápr. 13.

61. Ceglédi Kisgazda 1933. okt. 6.

62. Ceglédi Hírlap 1933. okt. 20.

63. "Pontok ... érmek.. .emlékek. A Magyar Torna Szövetség jubileumi kiadványa 1985."

64. Király Dezső: Iskolai és Levente Testnevelés Kézikönyve.

Bp. 1942.

65. Ceglédi Áll. Polg. Fiúisk. Évkönyve 1942-43.

66. Cegléd Népe 1947. jan. 11.

67. Antal Zoltán-Hoffér József: Alberttől Zsákig. Bp. 1968.

68. Képes Sport 1972. jún. 11.

69. Takács István: Az 1946. év sportkedvencei. Bp.é.n. 16. old.

70. Antal-Hoffer i.m.

71. Képes Újság 1979. okt. 13.

72. Gimnáziumi Irattár 160/1950. sz.

73. Dr. Kisfaluéi levele. Ceglédi Sporttörténeti Gyűjtemény.

74. Dallos Jenő Érsekújvárott született 1917. nov. 8-án.

A trianoni békeszerződés után a családnak el kellett hagynia a Felvidéket. Budapestre menekültek. Dallos Jenő itt végezte