Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)

Mindennapos testnevelés

.i 2 -Mi Cegléden a Polgári Fiú Iskolában a harmadik óra után tartottuk meg ezeket a foglalkozásokat, amikor a legnehezebb órákon már túl voltak tanulóink. A foglalkozások tervét én ké­szítettem el, az egyes csoportokat kartársaim vezényelték. A 11 órai kicsöngetéskor hármas oszlopba sorakoztat; a tanulók és zárt rendben, lehetőleg nótaszóra vonultak ki a gyakorló hely­re. De hol volt ott megfelelő gyakorló hely? Sehol egy kis gyep, csak a csupasz föld, por, vagy sár. Több csoport az iskola I. sz. udvarán, mások a II. sz. udvarban, a felsőbb osztályok pe­dig a zsidó templom előtti kis bekerített téren gyakorlatoztak. Elsősorban lassú futást, sokoldalúan fejlesztő szabadgyakorlato­kat, páros küzdő és tréfás látékokat végeztünk, de beiktattam labdakezelési gyakorlatoka: és természetesen s legkülönfélébb iskolai játékokat. Sikerült is jó idő esetén felfrissíteni nö­vendékeinket, de ha jókedvükben belelendültek a mozgásba, bi­zony megizzadtak, s a f lóra leteltével sem idő, sem Lehetőség nem volt a tisztálkodásra. Ez a tény nagyon lerontotta a félórás testnevelés eredményét. Mi régi testnevelők, akik már egyszer végigcsináltuk ezt az oly szépen hangzó mindennapos testedzést, nem kampányokban gon­dolkodunk, hanem a hatékonyságban. A mostani Csonqrád megyei kez­deményezés is azon áll vagy bukik, hogy tud iái. tömegekkel végre­hajtani ezt az üdvös tervet. A ceglédi tapasztalatok azt igazol­ják, hogy egy-egy iskoia egész tanulőáliományát lehetetlen egy­idejűleg hatékony módon átmozgatni. Az az elv, hogy minden ma­gyar diák naponta kapjon tervszerű és éiményszerű fizikai terhe­lést, helyes és üdvös. A végrehajtás módját megtalálni, a le­hetőségeket megteremteni a jövő nehéz gondjai közé tartozik sportmozgalmunkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom