Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)

Sportlövészet

38

SPORTLÖVÉSZET

Magyarországon a céllövészet sokszáz esztendős múltra tekint vissza. A legelső közösségek még a középkorban megalakultak a városok védelmére. Főleg a Felvidéken volt nagy divatja a német ajkú lakosság körében.

A ceglédi sport történetében először a két világháború közti időben bukkan föl. Társadalmi egyesületeink közül elsőként a MOVE vette be programjába. 1925-ben így ír egyik helyi lapunk az új sportág megszületéséről: "... a többi sportágak mellett a céllövő sport fejlesztése céljából megalakult a MOVE lövészszak osztálya is: Ennek a szakosztálynak célja mindazokat egyesíteni kebelében, akik e nemes sporttal intenzíven és rendszeresen fog lalkozni kívánnak. A MOVE elnöksége felhívja ezen sportnak barátait, hogy a szakosztályba való belépési szándékukat közölni szíveskedjenek a szakosztály előkészítő következő tagjai bármelyikénél: ifj. Kádas Mihály földbirtokos, dr. Lux Ervin főorvos Kádár Antal városi főmérnök, Zakar Ferenc kereskedő, Czeglédy Sándor fényképész, kik részletes felvilágosítást nyújtanak".^

A ceglédi lövészélet felvirágoztatása elsősorban Kádár Antal nevéhez fűződik. A'város főmérnöke 1926-ban a Malomtószélen fölépítette a város első lőterét. A hat lőállás a Nyíri út és a vasúti töltés között a labdarúgó pálya előtt terült el. 25,50 és 100 m távolságból lehetett lőni. Amikor a Polgári Lövészegylet és a Levente Egyesület révén nagyon megszaporodtak a lövészet hívei, a lőteret kibővítették 1931-ben 12 lőállásra.

Kádár Antal 1930-ban megalakította a Polgári Lövészegyletet. Elnöke dr. Sárkány Gyula, a város polgármestere lett, ügyvezetője és az egyesület mindenese Kádár Antal. A 167 főnyi tagság nagy része értelmiségi dolgozó. Több ízben megrendezték a város bajnokságát, fedett lőteret is készítettek a városháza pincéjében. A Polgári Lövészegylet 1931-ben megnyerte a Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét városok közötti hármas versenyt. A győztes csapat tagjai: Kádár Antal, Reznák István, Gál Dániel, Kádár