Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)
Vívóakadémiák, vívóestélyek
32 Molnár István testnevelő tanár a gimnáziumban rendszeresen tartott vívótanfolyamokat, utána vívóestélyeket, melyeket ő mindig tornabemutatóval kapcsolt össze, a műsor így látványosabb lett és nagyobb közönséget vonzott. Molnár István tagja volt a Czeglédi Sport Egyletnek, itt is ő vezette a vívók oktatását. Ez az egyesület rendezte 1913-ban az első ceglédi vívóversenyt: "A helybeliek a főváros és a vidék legjobbjaival álltak ki nemes küzdelemre", írta a Ceglédi Közlöny.^7 Cegléd színeit az első vívóversenyen a következők képviselték: Csizmadia Béla, Molnár István, dr. Sándor György és Szalóki Sándor. A két világháború közti időben a MOVE SE karolta föl ezt a sportágat és Dobó Zoltán gimnáziumi tanár vezetésével megrendezte az egylet első Vívóakadémiáját. Az 1928-ban lezajlott országos MOVE bajnokságon a következő sportolók képviselték Cegléd színeit: Baky András, Baky László, Marton Géza, Mezey András, Papp László, dr. Somogyi Zoltán és dr. Szakter József. A vívósport fellendítése érdekében a város vándordíját alapított. Ezt 1929-től kezdve három éven át egymás után a C. MOVE nyerte, így véglegesen övé lett a serleg. Minden erőfeszítés hiába azonb n, a vívás csak kevesek sportja maradt, a legrangosabb vívóverjo-O O nyék is csak "50-60 főnyi közönség előtt folytak le". A felszabadulás után Terdy György, a Szakmunkásképző Intézet testnevelő tanára indított egy tanfolyamot, majd 1959-ben Jós Miklós szervezte meg a CVSE vívószakosztályát. Ez a lelkes kis közösség is csak 1968-ig volt szakosztály, azután a sportegyesület visszaminősítette önköltséges vívóiskolává, vagyis a kör bezárult: Cegléd vívósportja visszajutott oda, ahonnan elindult .
