Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)
A legsokoldalúbb sportvezető
22 megfelelő felkészülési lehetőséget. Paulovits elismeri, hogy az egyetemre, tudományos pályára felkészítő gimnázium sok olyan ismerettel terheli a gyerekeket, melyekre az iparosnak, kereskedőnek, az alkalmazottak széles rétegének nincsen szüksége. Meg kell azért szüntetni a gimnázium alsó tagozatát, tudomásul kell vennie a tanügyi hatóságoknak, hogy a középiskola alsó tagozatába járó tanulók kétharmada nem végzi el a nyolc osztályos gimnáziumot, mert csupán általános műveltséget akar szerezni és nem kíván egyetemi tanulmányokat folytatni. Világos, hogy a széles néptömegek általános műveltségét nem szolgálhatja tovább a latinos gimnázium, az elemi iskola pedig nem elég a "kiművelt emberfők" számának szaporítására, erre hazánkban egyedül a polgári iskola alkalmas. Ennek az iskolatípusnak jelentőségét húsz esztendei polgári iskolai tanársága révén nagyon jól ismerte. Nem nehéz Paulovits állásfoglalásában felismerni mai iskolarendszerünk egyik első megálmodóját: olyan polgári iskolát kell kiépíteni, mely a magyarság legszélesebb rétegeinek megadja az általános műveltséget és erre az "általános" iskolára épüljön a négy osztályos gimnázium, ahová minden polgárit végzett fiatal bejuthasson, ha tehetsége és akaratereje van a továbbtanuláshoz. Taulovits Károly reformtervei a felszabadulás után valósultak meg hazánkban. Több tanulmánya jelent meg a Nemzeti Nőnevelésben. A női emancipáció lelkes híve volt. Követelte, hogy nyissák meg az egyetemek kapuit a nők előtt is. Ehhez azonban fel kell emelni a leány középiskolákat a fiú iskolák színvonalára, mert "a tudományokban nincsen női jelleg, azok nem nélkül valóak és internacionálisak. A ki meg akar velük ismerkedni, akár férfiú, 24akár nő, meg kell fogni a dolog végét emberül". Ha a nők tanulhatnak és mindenfajta tisztséget betölthetnek, megszűnik kiszolgáltatottságuk a férfiakkal szemben. Ezt az egyenjogúságért vívott harcot azonban nem szabad túlzásba