Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)
Első testnevelő "tanáraink"
16 részére rendezett rendszerint külön előtornász foglalkozások lettek csírái a később kifejlődő iskolai sportköröknek, ahol a sportot kedvelő fiatalok önként végeztek sportmunkát a kötelező tornaórákon kívül. A testgyakorlat oktatásához Cegléd városa a következő fölszerelést biztosította az iskolának: "Három korlát, két nyújtó, egy vízszihtes és egy támlétra, nagy állvány kellő mennyiségű kötelekkel, kötéllétrával, mászórudakkal, kengyelhintával. Ezen kívül a szabadgyakorlatokhoz szükséges szerekkel, mint súlyzók, falábak, ugrókötelek, tám- és vibotok."17 De mit tudunk magáról Polányi Miksáról? Legelső sportegyletünknek, a Torna-, tűzoltó- és lövészegyletnek volt a művezetője, aki tehát edzőként oktatott a mindössze egy esztendeig ideiglenes engedéllyel működő egyesületben. /L. részletesen: Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából. Cegléd 1984./ • Egyébként a város aljegyzője volt, akinek nevezetes történelmi szerep jutott. 1877-ben ő vezette azt a jegyzőkönyvet, melyben elődeink írásba foglalták a híres turini zarándok utat. Bartha Ferenc polgármester és Szalay Sándor főjegyző mellett Polányi hitelesítette a Cegléd számára oly nevezetes történelmi . , . 18 okmányt. A derék másodjegyző azonban még abban az évben önkezével vetett véget életének. Öngyilkosságának okát nem lehet megállapítani még abból a hosszú versből sem, melyét jó ismerője, Forgács Endre ref. lelkész, a Czegléd szerkesztője írt 1879-ben "Polányi Miksa halálakor" címen. /2. sz. Függelék/ Megtudjuk ebből az elégiából, hogy sokan szánták őt "mint sorsüldözött teremtést", de azt is, hogy "az örvényt saját kezével már régen megásta", megállapítja a jóbarát, hogy senki sem látta azt a kínt, "mit lelke napról napra kiállt" stb. Kártyaszenvedély, szerelmi csalódás, meg nem értés, munkahelyi próblémák..., ki 1 9tudja, mi késztette a végzetes lépésre. Polányi tragikus halála után a Polgári Iskolának új testnevelő után kellett néznie. 1877-ben meghívták Dely Kálmán ref.